Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Általánosságban elmondható, hogy azoknak a politikusoknak, akik komolyan vették a koronavírus-járványt, növekedett a népszerűségi mutatója az elmúlt időszakban.
A múltban számos példát láttunk arra, hogy egy rendszert valamiféle betegség (illetve az arra adott válasz) buktatott meg, a Covid-19 esetében azonban mindeddig fordított tendencia figyelhető meg: számos vezető politikus egyre nagyobb népszerűségnek örvend, pedig a halálos áldozatok száma lassan a 320 000-hez közelít világszerte.
A Morning Consult által végzett közvélemény-kutatás többek között megállapította, hogy 10 ország vezető politikusa esetében átlagosan kilenc százalékpontos támogatottság-növekedés figyelhető meg azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. És nem beszélhetünk egy vagy két specifikus régióról – a listán szereplő politikusok a legkülönbözőbb országok vezetői (csak hogy néhányat említsünk: Ausztrália, Kanada, India és Németország első embere mind rangos helyen szerepelnek).
Forrás: The Economist
Szakértők ezt a mintát “rally ‘round the flag”-hatásnak hívják, amely azt a jelenséget írja le, hogy egy válság vagy egy esetleges hadüzenet nyomán egy adott ország vezetője általában jelentős népszerűség-növekedést tapasztal, mivel a krízishelyzetek élénkítő hatással vannak a társadalomra.
Persze nem minden katasztrófa áldás politikai szempontból: például George W. Bush amerikai elnök nem megfelelő válasza a 2005-ös Katrina hurrikánra bedöntötte a népszerűségi mutatóit, Tony Blair támogatottsága is jócskán megsínylette a 2005-ös londoni robbantásokat, csakúgy, mint Francois Hollande-é a 2015-ös párizsi terrortámadásokat.
Forrás: The Economist
Most a szavazók azok köré gyűlnek, akik komolyan vették a Covid-19-et. A legnagyobb kiugrások Ausztráliában, Kanadában és Németországban láthatók, ahol – legalábbis a gazdag nyugati országok körében – alacsony a halálozási arány. Bár Franciaországban messze nem olyan rózsás a helyzet, Emmanuel Macron népszerűségi mutatója – a francia elnök nyugodt és tiszteletet parancsoló fellépése miatt – szintén jó pontnak bizonyult a választók szemében. A britek először Boris Johnson mögé álltak, a közelmúltban bekövetkezett visszaesés viszont a miniszterelnök első, sokak által bírált válaszára és az ország lassú lezárására vezethető vissza.
A négy legkevésbé jól teljesítő vezetőt kivétel nélkül együgyűséggel vádolják: bár Japán járványra adott válasza hasonló a legtöbb nyugati országéhoz, sehol sincs az ázsiai szomszédai által alkalmazott szigorhoz képest, míg az Egyesült Államok, Mexikó és Brazília elnökei az elején azt hangoztatták, hogy túlságosan felfújják az eseményeket, és a többi ország túlreagálja a helyzetet.
A kormányzó pártokra gyakorolt hatás azért ennél kisebb: egyedül a német CDU/CSU pártkoalíció támogatottsága emelkedett tíz ponttal – másutt mindenhol egyszámjegyű növekedést mértek -, ami arra enged következtetni, hogy a választók egy ilyen helyzetben a politikusok, nem pedig a kormányok köré gyűlnek össze. Emellett a történelem során azt tapasztalhattuk, hogy ezek a kiugrások rövid életűek, ráadásul az egyes válságokat követő recessziók igen költségesnek bizonyulnak a népszerűség szempontjából.
Forrás: The Economist
