A járvány jót tett egyes vezető politikusok népszerűségének

Általánosságban elmondható, hogy azoknak a politikusoknak, akik komolyan vették a koronavírus-járványt, növekedett a népszerűségi mutatója az elmúlt időszakban.

A múltban számos példát láttunk arra, hogy egy rendszert valamiféle betegség (illetve az arra adott válasz) buktatott meg, a Covid-19 esetében azonban mindeddig fordított tendencia figyelhető meg: számos vezető politikus egyre nagyobb népszerűségnek örvend, pedig a halálos áldozatok száma lassan a 320 000-hez közelít világszerte.

A Morning Consult által végzett közvélemény-kutatás többek között megállapította, hogy 10 ország vezető politikusa esetében átlagosan kilenc százalékpontos támogatottság-növekedés figyelhető meg azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. És nem beszélhetünk egy vagy két specifikus régióról – a listán szereplő politikusok a legkülönbözőbb országok vezetői (csak hogy néhányat említsünk: Ausztrália, Kanada, India és Németország első embere mind rangos helyen szerepelnek).

Forrás: The Economist

Szakértők ezt a mintát “rally ‘round the flag”-hatásnak hívják, amely azt a jelenséget írja le, hogy egy válság vagy egy esetleges hadüzenet nyomán egy adott ország vezetője általában jelentős népszerűség-növekedést tapasztal, mivel a krízishelyzetek élénkítő hatással vannak a társadalomra.

Persze nem minden katasztrófa áldás politikai szempontból: például George W. Bush amerikai elnök nem megfelelő válasza a 2005-ös Katrina hurrikánra bedöntötte a népszerűségi mutatóit, Tony Blair támogatottsága is jócskán megsínylette a 2005-ös londoni robbantásokat, csakúgy, mint Francois Hollande-é a 2015-ös párizsi terrortámadásokat.

Forrás: The Economist

Most a szavazók azok köré gyűlnek, akik komolyan vették a Covid-19-et. A legnagyobb kiugrások Ausztráliában, Kanadában és Németországban láthatók, ahol – legalábbis a gazdag nyugati országok körében – alacsony a halálozási arány. Bár Franciaországban messze nem olyan rózsás a helyzet, Emmanuel Macron népszerűségi mutatója – a francia elnök nyugodt és tiszteletet parancsoló fellépése miatt – szintén jó pontnak bizonyult a választók szemében. A britek először Boris Johnson mögé álltak, a közelmúltban bekövetkezett visszaesés viszont a miniszterelnök első, sokak által bírált válaszára és az ország lassú lezárására vezethető vissza.

A négy legkevésbé jól teljesítő vezetőt kivétel nélkül együgyűséggel vádolják: bár Japán járványra adott válasza hasonló a legtöbb nyugati országéhoz, sehol sincs az ázsiai szomszédai által alkalmazott szigorhoz képest, míg az Egyesült Államok, Mexikó és Brazília elnökei az elején azt hangoztatták, hogy túlságosan felfújják az eseményeket, és a többi ország túlreagálja a helyzetet.

A kormányzó pártokra gyakorolt hatás azért ennél kisebb: egyedül a német CDU/CSU pártkoalíció támogatottsága emelkedett tíz ponttal – másutt mindenhol egyszámjegyű növekedést mértek -, ami arra enged következtetni, hogy a választók egy ilyen helyzetben a politikusok, nem pedig a kormányok köré gyűlnek össze. Emellett a történelem során azt tapasztalhattuk, hogy ezek a kiugrások rövid életűek, ráadásul az egyes válságokat követő recessziók igen költségesnek bizonyulnak a népszerűség szempontjából.

A fenti (első) grafikonon látható tíz politikus közül Donald Trump az egyetlen, aki belátható időn belül választásra készülődik. Eddig nem sok amerikai véleménye változott vele kapcsolatban – a görbéje láthatóan stagnál -, azonban nem engedheti meg magának, hogy november előtt szavazókat veszítsen.

Ha most tartanák az amerikai elnökválasztást, Biden nyerne

Obama meggondolta magát, mégis részt vállal a kampányban

Forrás: The Economist

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás