Sokkal lazább pénzügyi szabályokkal vág neki az unió az új korszaknak

A közös eurókötvény ötlete ugyan nem aratott osztatlan sikert a legutóbbi Eurogroup-találkozón, de azóta két fontos esemény is történt, ami az európai szabályozás lazítását jelzi és a közös európai teherviselés megvalósulása felé mutat.

Tegnap már írtunk arról, hogy az Európai Központi Bank tisztségviselői este tartanak egy videokonferenciát, amelyen a bankárok azt vitatják meg, hogy a jövőben elfogadják-e a hitelfelvevőktől fedezetként a nem befektetési besorolású kötvényeket – más néven bóvlikötvényeket.

A videókonferencia lezajlott és a várakozásoknak megfelelően elfogadták a jelzett módosításokat, így a bankok ezentúl akkor is használhatják fedezetként a nem befektetési kategóriájú eszközöket, ha azokat ugyan leminősítik a bóvli kategóriába, de április 7-én még befektetési kategóriában volt a minősítésük. Az egyetlen szigorító kitétel, hogy csak a nem befektetési – azaz bóvli – kategória felső szegmenségben lévő eszközöket fogadják el fedezetként, a még gyengébben értékelt eszközöket már nem.

Így azok a bankok, akik igénybe veszik az EKB által biztosított „ultraolcsó” forrásokat, könnyebben meg tudnak felelni a hitelezési kritériumoknak. Az EKB -0,75%-on tartja ezt a hitelezési kamatlábat, azaz fizetnek a kereskedelmi bankoknak amennyiben a pénzt továbbhitelezik a vállalkozások felé és az bekerül a gazdasági körforgásba.

Az utolsó pillanatban? 

Az EKB gyors lépésére – a tegnapi nem egy előre betervezett konferencia volt – azért volt szükség, mert a várakozások szerint a következő napokban sorozatosan érkeznek majd a leminősítések.

Az S&P Global Ratings pénteken vizsgálja felül Olaszország adósminősítését és nem zárható ki, hogy a befektetési besorolás alá vágják az ország minősítését. Ilyen forgatókönyv esetén – változatlan szabályozás mellett – Olaszország kizárásra került volna a refinanszírozási és eszközvásárlási programokból, márpedig az olasz belpolitikában már az eurókötvény ellenzése miatt is felerősödtek az EU-ellenes hangok.

Egy másik nagy hitelminősítő, a Moody’s tegnap közölte, hogy az új koronavírus okozta járvány súlyos gazdasági hatásai miatt rekordra emelkedett azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek elveszíthetik befektetési ajánlású adósosztályzatukat. 

A „bukott angyallá” válástól – vagyis a befektetésre ajánlott osztályzat elvesztésétől – közvetlenül veszélyeztetett vállalatok száma a Moody’s globális besorolási listáján 43-ról 76-ra nőtt. (A „bukott angyal” (fallen angel) a befektetésre ajánlottból a spekulatív kategóriába visszasorolt kereskedelmi és államadósok megjelölése a hitelminősítői zsargonban – az EKB tegnapi módosításával a „bukott angyalok” eszközei is elfogadhatóak fedezetként.)

Merkel sem spórol tovább

Összeurópai léptékű gazdaságösztönző program szükséges a koronavírus-járvány ellensúlyozására, amelyet Németországnak azzal is támogatnia kell, hogy átmenetileg jelentősen növeli befizetéseit az Európai Unió költségvetésébe – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag) a délutáni EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

Kiemelte, hogy járvány miatt még „sokáig nagyon nehéz” lesz az élet, de egy uniós szintű konjunktúraprogram a következő két évben megadhatja a kellő lendületet a kilábaláshoz a válságból.

Az EU-s vezetők délutáni videokonferenciáján ugyan még nem a program méretéről és részleteiről tárgyalnak, „de az már most világos, hogy készen kell állnunk arra, hogy a szolidaritás jegyében korlátozott időre egészen más, azaz jelentősen nagyobb összegeket fizessünk be az európai költségvetésbe”.

A közös kötvénykibocsátás körüli vitáról elmondta: „ha meglenne a politikai akarat” az államháztartási jogosítványok egy részének közösségi szintre emelését igénylő lépéshez, módosítani kellene az EU-s szerződéseket, és meg kellene szerezni valamennyi tagállami parlament hozzájárulását, ami túl hosszú ideig tartana.

Forrás: Reuters / MTI / Kitekintő