Hivatalba lépett az új horvát államfő

Letette hivatali esküjét kedden Zoran Milanovic horvát államfő, volt szociáldemokrata miniszterelnök, aki ünnepi beszédében főleg a kirekesztettség és a korrupció elleni küzdelemre helyezte a hangsúlyt.

Kiemelte: “A háborúknak vége van, a mi felelősségünk pedig ma az, hogy egyetlenegy állampolgár se érezze magát hátrányosan megkülönböztetve azért, mert másmilyen”. Hozzátette: Horvátország ugyanúgy hazája az alulképzett munkásnak, mint az akadémikusnak. Ami az elnöki hatásköröket és általában véve az elnök szerepét illeti, úgy fogalmazott: “nem korrekciós, hanem konstruktív tényezője” szeretne lenni a horvát politikának. A külpolitikával kapcsolatban aláhúzta, hogy azokra a pontokra összpontosít majd, amelyek biztonságot és jólétet hoznak az országnak.

Ez volt Horvátország függetlensége óta az első olyan beiktatási ceremónia, amelyet nem a zágrábi Szent Márk téren, a nyilvánosság előtt tartottak, és nem hívtak meg rá külföldi vendégeket. Emiatt számos bírálat is érte Milanovicot. Öt évvel ezelőtt, Kolinda Grabar-Kitarovic beiktatásán kilenc ország elnöke vett részt, köztük Áder János magyar államfő is.

Milanovic eskütétele az elnöki hivatal dísztermében zajlott le, mindössze 43 meghívott vendég előtt. Jelen voltak a kormány tagjai Andrej Plenkovic kormányfővel az élen, a házelnök, a leköszönő államfő, az alkotmánybírák, Ivo Josipovic és Stjepan Mesic volt államfők, valamint az elnök legközelebbi családtagjai és munkatársai. A ceremóniát élőben közvetítette a legtöbb horvát televíziós csatorna.

Horvátországban az államfőt közvetlenül választják, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében legfeljebb egyszer választható újra. Az elnöknek szava van a külpolitikai irányvonal alakításában, és ő a horvát fegyveres erők parancsnoka is, azonban nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról, és erről értesítenie kell a parlamentet. Milanovic a múlt héten mondott le párttagságáról a Szociáldemokrata Pártban (SDP), amelynek 2007-től 2016-ig elnöke is volt.

Az államfő alkotmányos jogának megfelelően dönthet az érdemrendek és kitüntetések odaítéléséről, valamint kegyelmi döntést hozhat: elutasíthatja a kérelmet és kegyelmet adhat. Milanovic ez utóbbi hatáskörét nem kívánja gyakorolni, a kegyelmi kérelmek elbírálására külön bizottságot szeretne létrehozni.

Az államfő írja ki a parlamenti választásokat és hívja össze a parlament első plenáris ülését, továbbá ő bízza meg kormányalakítással azt a kormányfőjelöltet, aki a legtöbb képviselő bizalmát élvezi. Emellett az alkotmánynak megfelelően népszavazást írhat ki.

A korábbi szociáldemokrata ellenzéki politikus a horvátországi elnökválasztás második fordulójában, január 5-én Kolinda Grabar-Kitarovic jobboldali elnököt utasította maga mögé. Milanovic a szavazatok 52,7 százalékát, Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,30 százalékát szerezte meg.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Egy világjárvány közepette nem prioritás a START-3 egyezmény

Az Egyesült Államok és Oroszország május 1-jéig felfüggesztette a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 egyezmény betartásának ellenőrzését a koronavírus-fertőzés terjedése miatt - jelentette ki Daryl Kimball, a washingtoni székhelyű amerikai Fegyverzetellenőrzési Egyesület ügyvezető igazgatója szombaton a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás