Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra – közép-európai idő szerint 8 és 23 óra – között voksolhat egyéni jelöltekre.

Közvetlenül a zárás után exit poll-eredményeket tesznek közzé a nagy brit médiatársaságok az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég adatai alapján. A szavazatok összeszámlálási és ellenőrzési folyamata azonban a többi fejlett ipari ország gyakorlatához mérve hagyományosan lassú, véglegesnek tekinthető eredmények péntek délutánig nem várhatók.

Kormányalakításra két pártnak, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártnak, illetve a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak van reális esélye. A II. világháború óta eltelt több mint hét évtizedben kizárólag e két párt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti kormányfői hivatalban.

Ha a mostani választáson a két nagy párt valamelyike megszerzi az alsóházi képviselői helyek abszolút többségét, annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje – a Konzervatív Párt esetében Boris Johnson jelenlegi kormányfő, a Munkáspárt győzelme esetén Jeremy Corbyn, a Labour vezetője – várhatóan már pénteken felkeresi II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, és tájékoztatja arról, hogy meggyőződése szerint pártja képes kormányt alakítani. A királynő ennek alapján felkéri kormányalakításra a győztes párt vezetőjét, aki akár még aznap megalakíthatja kormányát.

London, 2019. december 12.
Két nő távozik egy londoni szavazóhelyiségből 2019. december 12-én, az előrehozott parlamenti választástok napján.
MTI/EPA/Neil Hall

Ha egyik pártnak sem sikerül abszolút többséget elérnie, vagyis nincs olyan párt, amelyiknek alsóházi frakciója legalább 326 fős, akkor nagy valószínűséggel az a párt próbálkozik először kormányalakítással, amelynek a frakciója a legnagyobb létszámú, de ebben az esetben az új kormány megalakulása elhúzódhat. Erre az elmúlt fél évszázadban háromszor, 1974-ben, 2010-ben és 2017-ben volt példa.

1974-ben Edward Heath hivatalban lévő konzervatív párti kormányfő megpróbált koalíciót kötni a liberálisokkal, ám a tárgyalások három nap után kudarccal végződtek, és II. Erzsébet királynő végül Harold Wilsont, a Munkáspárt vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Wilson nyolc hónapig állt kisebbségi kormány élén, ezután újabb választást tartottak, amelyet a Munkáspárt hajszálvékony, háromfős abszolút többséggel megnyert.

A 2010-es választások után a Konzervatív Párt alsóházi frakciója lett a legnagyobb, de csak 307 fős létszámmal. Néhány napnyi egyezkedés után a konzervatívoknak sikerült a Liberális Demokratákkal koalíciós többségi kormányt alakítaniuk, és ez a kormány az idő előtti szakítást jósló számtalan előrejelzés és a szinte folyamatos koalíciós súrlódások ellenére sikeresen ki is töltötte ötéves mandátumát.

A konzervatívok a 2015-ös választás után önálló többséggel tudtak kormányt alakítani David Cameron vezetésével. Cameron azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött – népszavazás után lemondott, és utódja, Theresa May 2017-re előrehozott választást írt ki. Ezen a választáson a Konzervatív Párt elvesztette többségét, és csak a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával tudott kormányon maradni.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Beszállhat a német állam a Lufthansába

A német kormány tárgyalásban áll a Lufthansa légitársasággal, amely flottájának több mint 90%-át tartja kényszerűen a földön a koronavírus-járvány miatt. A lehetséges megoldások között szerepel egy több milliárd eurós állami segélycsomag, illetve a részesedésvásárlás is.

Read More »

Több ezer fős átmeneti kórházakkal készül Nagy-Britannia

A hétvégén megnyílik Londonban az a hatalmas, négyezer személyes átmeneti koronavírus-kórház, amelyet a főváros legnagyobb fedett rendezvényközpontjában, a kelet-londoni ExCel csarnokban alakítanak ki a hadsereg segítségével. Emellett két hasonló - csak koronavírusos pácienseket ellátó, több ezer személyes átmeneti kórház létesül Birminghamben és Manchesterben is.

Read More »

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás