Várhatóan nem sikerül határidőre megoldani az észak-írországi vámkérdést

Nehéznek bizonyulhat az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalom ellenőrzési feltételeinek megteremtése a jövő év végi határidőre – áll egy belső kormányzati dokumentumban, amely hétfőn szivárgott ki a brit sajtóhoz.

A kormányzó Konzervatív Párt ugyanakkor a legfrissebb felmérés szerint stabilan vezet három nappal a csütörtöki parlamenti választás előtt, így – ha ez a felmérés helytálló – valószínűleg nem lesz szüksége a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatására az új alsóházban. A DUP azzal a feltétellel támogatta az előző parlamentben kisebbségbe került konzervatívokat, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia közé a brit EU-tagság megszűnése után sem emelkedhet vámhatár.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a választási kampányban rendre azt hangoztatja, hogy semmiféle vámeljárási fennakadás nem lesz Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmében a Brexit után tervezett egyévi átmeneti időszak lejárta után. A Financial Times című brit üzleti napilaphoz azonban eljutott a Brexit-ügyi minisztérium (DExEU) egy belső leirata, amely szerint az EU-val kötött Brexit-megállapodásban szereplő ellenőrzési rendszer infrastruktúrájának, valamint a kapcsolódó rendszerek és a személyi feltételek 2020 decemberéig történő megteremtése „komoly stratégiai, politikai és műveleti kihívást jelent”.

A Brexit – és ennek részeként Észak-Írország jövőbeni vámjogi státusza az Egyesült Királyságon belül – a választási kampány elsődleges vitatémái közé tartozik.

Az EU-val Johnson kormánya által októberben elért új Brexit-megállapodás külön 64 oldalas csatolmányt tartalmaz arról, hogy milyen szabályozás alapján folyjon a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között, annak érdekében, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán – az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán – kelljen ellenőrzésnek alávetni. Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés.

A megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes – főleg áruforgalmi – szabályrendszereinek „korlátozott számú” elemével. E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.

A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára. Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni.

A Brexit-ügyi minisztérium hétfőn kiszivárgott belső leirata szerint ahhoz, hogy mindez egy év múlva működőképes legyen, még az EU-val tervezett szabadkereskedelmi tárgyalások eredményének ismerete előtt meg kellene kezdeni a rendszer kiépítését.

Boris Johnson hétfői kampánykörútján nem volt hajlandó közvetlenül kommentálni a  dokumentumban foglaltakat, és a DExEU is jelezte közleményében, hogy a minisztérium nem kommentál kiszivárogtatásokat.

Arlene Foster, a DUP vezetője azonban hétfőn kijelentette, hogy Johnson „megszegte adott szavát”, a kormányfő ugyanis ígéretet tett arra, hogy nem lesz semmiféle vámellenőrzés Észak-Írország és Nagy-Britannia között.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »