Miért nem kémkedik a CIA az Egyesült Arab Emírségek után?

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) finanszírozza a katonai vezetőt, aki megpróbálja megbuktatni az ENSZ által elismert líbiai kormányt; segít vezetni a Katar gazdasági blokádját elrendelő nemzetek koalícióját, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a konfliktus feloldását szorgalmazza; továbbá – ahogy azt a Reuters hírügynökség vizsgálata megállapította – az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (NSA) korábbi munkatársait elit hackerekként alkalmazta, hogy egy olyan program keretein belül kémkedjenek, amelynek amerikai célpontjai is voltak. És mégis, rendkívül szokatlan módon, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem kémkedik az Egyesült Arab Emírségek kormánya után – legalábbis az ügyet ismerő három volt CIA-tisztviselő ezt mondta a Reutersnek. Ezáltal pedig beigazolódni látszik az, amit egyes kritikusok csak az amerikai hírszerzés “veszélyes vakfoltjaként” emlegetnek.

A CIA megközelítése nem új. Ami változott, az az apró, de befolyásos OPEC-tagország külpolitikája, amely különös esettanulmányt kínál a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tudósok számára: egy kicsi, kis népességű állam, amely mindeddig történelmileg is kevés vizet zavart a világ színpadán, amelynek azonban újabban nagyra törő és látszólag egyre bővülő ambíciói vannak. Az elmúlt évtizedben, miközben megszilárdította státuszát mint regionális pénzügyi- és nemzetközi üzleti központ, az Egyesült Arab Emírségek szép csendben a Közel-Kelet egyik meghatározó katonai erejévé vált. Érdekei pedig egyre gyakrabban szembemennek az amerikai állásponttal.

“A CIA mulasztása, miszerint elfelejtett alkalmazkodni az Egyesült Arab Emírségek növekvő katonai és politikai törekvéseihez, kötelességszegésnek minősül” – fogalmazott egy negyedik ex-CIA-s tisztviselő.

Természetesen az amerikai hírszerző közösség nem hagyja teljesen figyelmen kívül az EAE-t. Az NSA elektronikus megfigyelést azért végez – állította két forrás, akik ismerik az ügynökség működését. Emellett a CIA együttműködik az EAE hírszerzésével; a kapcsolattartás magában foglalja az információk megosztását a közös ellenségek – például Irán vagy az al-Kaida – kapcsán.

A CIA mindazonáltal nem végez emberi erőforrásokkal folytatott hírszerzést – ez az információszerzés legnehezebb módja, de ezáltal juthatnának a legértékesebb adatokhoz – az arab állam autokrata kormányával kapcsolatban – mondta a CIA három volt tisztviselője a Reutersnek.

A CIA “el a kezekkel” gyakorlata – amiről a médiában korábban nem számoltak be – felveszi az EAE-t azon országok rendkívül rövid listájára, amelyekkel az ügynökség hasonló megközelítést alkalmaz. Ide tartozik a Five Eyes, azaz Öt Szem néven emlegetett hírszerzői koalíció négy másik tagja is: Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Kanada. Ezeken kívül a CIA-nek szinte minden más olyan országban vannak informátorai – ideértve néhány kulcsfontosságú szövetségest is -, ahol az Egyesült Államoknak jelentős érdekei vannak.

A legszembetűnőbb Szaúd-Arábia lehet – egy másik befolyásos amerikai szövetséges a Közel-Keleten, amely olajat termel és amerikai fegyvereket vásárol. Az ügyet ismerő források szerint az Egyesült Arab Emírségekkel ellentétben Szaúd-Arábia gyakran válik a CIA célpontjává. Példának azt hozták fel, hogy a szaúdi hírszerzés több ízben is fogott el CIA-ügynököket, akik megpróbáltak szaúdi tisztviselőket toborozni informátornak.

A szaúdi hírszerző ügynökségek persze nem nyilvánosan panaszkodnak a CIA kémkedési kísérletei miatt, hanem titokban találkoznak az ügynökség rijádi állomásfőnökével, hogy így kérjék az érintett CIA-tisztviselők csendben történő kivonását az országból.

Robert Baer volt CIA-ügynök (jelenlegi író) “kudarcnak” titulálta az emberi erőforrásokkal folytatott amerikai hírszerzés hiányát az EAE kapcsán, szerinte ugyanis az amerikai politikai döntéshozóknak a rendelkezésre álló legjobb információkra van szükségük a közel-keleti monarchiák belső politikai életéről és családi viszályairól. “Ha azzal büszkélkedünk, hogy mindenhol a világon jelen vagyunk, akkor ez bizony kudarc. A királyi családok kulcsfontosságúak” – magyarázta.

“Lator állam”

Donald Trump amerikai elnök egyik korábbi tisztviselője szerint az EAE-t érintő hírszerzés hiánya azért aggasztó, mert a sivatagi monarchia “lator államként” működik olyan stratégiai nemzetekkel szemben, mint Líbia és Katar, valamint egyéb afrikai országok.

Jó példa erre, hogy az EAE több évet és több milliárd dollárt ölt bele Omar el-Besír volt szudáni elnök támogatásába, majd egyszer csak elfordult tőle, és már a katonai vezetőket támogatta, akik áprilisban megdöntötték a hatalmát. Az új kormány biztonsági erői júniusban tucatnyi tüntetőt megöltek, akik polgári uralmat és választásokat akartak. Egy másik példa, hogy az EAE katonai támaszpontokat épített Eritreában és a Szomáliföld által kikiáltott köztársaságban.

A “lator állam” kifejezés az angol rogue state fordítása, az Egyesült Államokban használják az olyan országokra, amelyeket Washington felvett a terrorizmust támogató államok listájára. A kifejezés tulajdonképpen egy megbélyegzés az adott államra nézve, és azt jelenti, hogy az ott hatalmon lévő kormány a nyílt Amerika-ellenes politizálás mellett olyan tevékenységeket illetve erőszakos cselekményeket támogat, amelyek egyik célja az amerikai politikai befolyás gyengítése. Ezért az amerikai kormány legitimnek tekint minden eszközt a védekezésre, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bármikor kész tárgyalni, ha az illető állam revideálja Amerika-ellenes politikáját. (Wikipédia)

“Elég, ha egy követ felfordítunk Afrika szarvában, és ott találjuk az Egyesült Arab Emírségeket” – fogalmazott a fent említett tisztviselő.

“Az Egyesült Arab Emírségek mára a közvetlen szomszédságától távol eső területeken is pénzügyi és katonai nagyhatalomnak nyilvánította magát” – erősítette meg Sarah Leah Whitson, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet közel-keleti részlegének vezetője. “Legyen szó akár Szomáliáról, Eritreáról, Dzsibutiról vagy Jemenről, az EAE nem kér engedélyt senkitől” – tette hozzá.

Jemenben az EAE tagja a Szaúd-Arábia által vezetett arab koalíciónak, amely helyre akarja állítani a Szaúd-Arábiában száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnök kormányát. A harcok nem csillapodnak, sőt, a konfliktusban a sajtóban rendszeresen felbukkanó összesítések szerint több ezer ember meghalt, milliók váltak földönfutóvá, és a több mint 28 millió lakos többségét éhínség fenyegeti. Az amerikai kongresszus ezt megelégelve nemrégiben határozatot fogadott el a Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló fegyverkereskedelem leállításáról, de Trump elnök megvétózta az intézkedést.

A regionális beavatkozáson túl

A CIA három volt tisztviselője közül az egyik elmondta, hogy az amerikai kormánynak nem csupán a regionális beavatkozás miatt van égető szüksége információkra.

Az Egyesült Arab Emírségek ugyanis egyre szorosabb kapcsolatokat alakít ki Oroszországgal – ideértve a múlt évben aláírt széles körű stratégiai partnerségi megállapodást a biztonság, a kereskedelem és az olajpiacon való együttműködés területén -, valamint Kínával, ahol Mohammed bin Zayed Al Nahyan, Abu Dhabi koronahercege (aki egyben az EAE de facto uralkodója) a múlt hónapban háromnapos látogatást tett egy gazdasági fórum keretében.

Azért nem mindenki aggódik

Egyes nemzetbiztonsági szakértők mindazonáltal azzal magyarázzák a kémkedés folyamatos hiányát, hogy továbbra is elegendő összetartást tapasztalnak az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek között.

“Az ő ellenségeik a mi ellenségeink” – mondta Norman Roule, a CIA nyugdíjas tisztviselője Iránra és az al-Kaidára utalva. “Abu Dhabi intézkedései nagyban hozzájárultak a terrorizmus elleni háborúhoz, különösen az al-Kaidát illetően.”

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: Reuters / Kitekintő

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »