Ha Tajvanról van szó, Kína a háborútól sem riad vissza

Kína nem ígéri, hogy lemond a katonai megoldás alkalmazásáról, és fenntartja, hogy megtesz minden olyan lépést Tajvan ügyében, amelyet szükségesnek tart – olvasható a kínai nemzetvédelmi minisztérium szerdán kiadott fehér könyvében.

A dokumentum a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását veszélyeztető “legsúlyosabb közvetlen fenyegetésnek” nevezi a sziget szakadár vezetőit; úgy fogalmaz, hogy az ott kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) “makacsul” törekszik a függetlenségre, nem ismeri el az “egy Kína elvet” magában foglaló 1992-es megállapodást. A sziget vezetése a függetlenség elérése céljából egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megszakadjon a kapcsolata Pekinggel, és ebben külföldi erőkre is támaszkodik – írják.

A minisztérium hangsúlyozza: a Tajvannal szembeni állásfoglalás nem az ott élő honfitársak ellen irányul, hanem csupán a “szeparatisták kis számú csoportja és a befolyásolásra törekvő külső erők ellen”.

“Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni” – szögezik le a dokumentumban, amely szerint Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje nemzeti szuverenitását és területi egységét, valamint soha nem fogja megengedni, hogy területének bármely része elszakadjon. A kínai haderők “le fognak győzni bárkit, aki megpróbálja elszakítani Tajvant Kínától, és bármi áron megvédik a nemzet egységét” – fogalmaznak.

Az Egyesült Államok július elején egy több mint kétmilliárd dolláros fegyverértékesítést hagyott jóvá a tajvani hadseregnek, és ez azonnal kiváltotta Peking heves tiltakozását. Röviddel ezután tovább ingerelte a kínai kommunista vezetést, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök a karibi térségben tett látogatása előtt és után útba ejtette az Egyesült Államokat, ahol magas rangú delegációkkal találkozott. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de informálisan támogatja a sziget önállóságát, továbbá annak elsőszámú fegyverbeszállítója.

Kína amerikai cégeket sújtott szankciókkal a tajvani fegyverüzlet miatt

Peking: a tajvani fegyverüzlet sérti az “egy Kína” elvet

A kínai nemzetvédelmi minisztérium fehér könyve rámutat: az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália egyre erősödő katonai jelenléte és szövetségei bizonytalanságot keltenek az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

A minisztérium állítása szerint a Kínai Népköztársaság fennállásának 70 éve alatt egyetlen fegyveres konfliktust vagy háborút sem kezdeményezett, noha ennek ellentmond az 1962-es kínai-indiai, vagy az 1979-es kínai-vietnami háború.

Az 1978-ban kezdődő “reform és nyitás” korszakban Kína a világbéke mellett kötelezte el magát – mutatnak rá -, ezért az ország mintegy négymillió fővel csökkentette haderejét. Kína nem törekszik hegemóniára – emelik ki -, és soha nem fog fenyegetni egyetlen más országot sem, ahogy befolyásra sem tör mások felett.

A védelmi minisztérium ugyanakkor amellett foglalt állást, hogy a kínai hadsereg továbbra is küzdeni fog a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen és a Tibeti Autonóm Területen tevékenykedő szakadárok ellen, az ország területi és nemzeti egységének megóvását a haderők egyik legfontosabb feladataként megjelölve.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Jövő héten találkozik Erdogan és Putyin

Az orosz elnök szíriai különmegbízottja és a török elnöki szóvivő csütörtökön megállapodott arról, hogy Ankara és Moszkva továbbra is együttműködik Szíria területi épségének ügyében. Erdogan jövő hétfőn Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni Szíria ügyében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás