Kína amerikai cégeket sújtott szankciókkal a tajvani fegyverüzlet miatt

Kína amerikai fegyvergyártó cégek elleni szankciókat jelentett be pénteken, mégpedig amiatt, hogy Tajvan fegyvereket rendelt az érintett vállalatoktól. Az Egyesült Államok mintegy 2,2 milliárd dollár értékben szállítana Tajvannak harckocsikat és légvédelmi rakétákat.

A fegyvereladás a nemzetközi kapcsolatok, illetve a nemzetközi jog alapszabályainak „súlyos megsértése” – indokolta a döntést a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője. A tárca közleménye szerint Peking a nemzeti érdekek védelme érdekében vezet be szankciókat. „A fegyvereladás aláássa Kína szuverenitását és nemzetbiztonságát” – fogalmaznak a közleményben.

Az amerikai külügyminisztérium hétfőn több mint kétmilliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvannak. A tervezett fegyvercsomagban 108 darab M1A2T típusú Abrams harckocsi, 250 Stinger kézi légvédelmi rakéta és ezek tartozékai szerepelnek.

A fegyvereket Tajvan rendelte meg. A kínai külügyminisztérium már a múlt hónapban aggodalmait fejezte ki a fegyvervásárlás híre miatt, és sürgette a washingtoni minisztériumot, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok érdekében álljon el az eladástól.

Az üzletkötés létrejöttéhez még szükséges a kongresszus jóváhagyása. A Pentagon hétfőn értesítette is a törvényhozást, jelezve, hogy a megrendelés gyalogsági gépfegyverekkel, lőszerekkel, illetve Hercules típusú páncélozott műszaki mentő- és nehézfegyverzet szállítására alkalmas egyéb járművekkel bővülhet.

Elemzők emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de Tajpej Washington egyik legnagyobb fegyvervásárlója.

Peking álláspontja szerint az „egy Kína elv” alapján az 1949-től saját politikai vezetéssel rendelkező Tajvan a szárazföldi Kínához tartozó terület. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban vált ismét fagyossá, mégpedig azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking ezzel szemben – politikai eszközök kijátszása mellett – gyakran tart a sziget körül katonai gyakorlatokat nyomásgyakorlás gyanánt.

Forrás: MTI/APA/AFP/dpa