Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Míg a japán márkákat tömegével lehet látni az amerikai utakon és parkolókban, az amerikai gyártók mind lemondtak a Japánban történő értékesítésről – annak ellenére, hogy a szigetország a világ harmadik legnagyobb autópiacának számít.
Donald Trump amerikai elnök – csakúgy, mint a három nagy amerikai autógyártót, a General Motorst, a Fordot és a Fiat Chryslert tömörítő American Automotive Policy Council (AAPC) – igazságtalannak nevezte a helyzetet.
Az iparági megfigyelők azonban rámutatnak a kétségkívül kirívó különbségekre, amelyek a japán autópiac egyedi sajátosságaira vezethetők vissza. Nevezetesen, hogy az amerikai cégek:
- nem igazán a japán ízlésnek tetsző autókat gyártanak;
- nem fektettek energiát és pénzt márkakereskedések felépítésére az országban;
- valamint sok japán fogyasztóban kialakult az a tartós (és elavult) elképzelés, hogy az amerikai járművek megbízhatatlanok és nem hatékonyak.
A Japánban eladott autók mintegy 40 százaléka a különleges, rendkívül kicsi kei-autókhoz tartozik, melyeket az olyan japán márkák értékesítenek, mint például a Suzuki és a Daihatsu. A kei egy tipikusan japán kategória: az olyan törpe-járműveket és mopedautókat illetik ezzel a névvel, amelyek felmentést nyernek a japán adózási és parkolási követelmények alól. Ebből kifolyólag méretük apró, de funkciójukat tekintve teljesen megfelelőek, továbbá némely esetben technológiájukkal meghaladják a mai kor autózási követelményeit. Extra külsejüket csak a japánok élvezhetik, kizárólag belpiacra termelt és értékesített típusokról van szó.
Lévén Japán zsúfolt ország, sokak számára ezek a miniatűr járművek tűnnek a tökéletes választásnak, hiszen kényelmesek és hatékonyak, ráadásul könnyen lehet velük közlekedni, illetve parkolni a keskeny utcákon.
Kei autó
“Japánban egy másfajta piac és másfajta fogyasztóbázis van” – magyarázza Kristin Dziczek, a Center for Automotive Research ipari, munkaügyi és gazdasági alelnöke. Bár az amerikai autókat nem adóztatják meg Japánban, nem a japán fogyasztók számára készültek. “Olyan terméket próbálunk eladni nekik, amit alapvetően az észak-amerikai fogyasztók számára készítünk, és csak reménykedünk, hogy más piacokon is megveszik” – tette hozzá.
A japán gyártók emellett annyira jól mérik fel a keresletet és a fogyasztói igényeket, hogy a japán utakon közlekedő autók 95 százaléka hazai gyártmányú. Az importautók többsége európai luxusjármű, illetve sportkocsi.
“A Mercedes-Benz, a BMW és a Volkswagen – beleértve az Audit is – évente több tízezer autót értékesít Japánban. Bár ez a helyi és más fontosabb piacokhoz viszonyítva még mindig elég csekély, azért nem semmi” – mondta a Tokióban működő CLSA elemzője, Christopher Richter. “Az amerikai autógyártók ma már nem is igazán próbálkoznak” – fűzte hozzá, felidézve, hogy a Ford 2017-ben teljesen kivonult Japánból, a GM pedig csak mintegy 700 autót értékesített 2018-ban.
Richter szerint az amerikai márkák legnagyobb problémája az, hogy nem képesek felvenni a versenyt a hasonló kategóriájú japán járművekkel anélkül, hogy valamilyen módon megkülönböztetnék magukat.
Forrás: CNBC
