Ukrán elnökválasztás: közeledik a végjáték

A mozgalmas, botrányokkal és vádaskodásokkal teli kampány véget ért, és vasárnap tartják meg az ukrán elnökválasztás első fordulóját. Eldől, hogy ki lesz az a két jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja, és három hét múlva ismét megmérkőzhet egymással az elnöki székért. Az előrejelzések alapján szinte teljesen kizárt, hogy már az első fordulóban bárki is megszerezze a szavazatok több mint felét, és így megnyerje a választást, ezért kétfordulós lesz az elnökválasztás.

A legutóbbi felmérések szerint a legnépszerűbb jelölt Volodimir Zelenszkij humorista, színész és producer. Őt követi fej fej mellett Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko volt kormányfő, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt jelöltje. Egyes felmérések szerint Porosenkónak több esélye van bejutni a második fordulóba, mint Timosenkónak, de arra vonatkozóan már nincsenek előrejelzések, hogy a második körben ki lesz a befutó.

A mostani elnökválasztáson rekordszámú, összesen 39 jelölt indul. Eredetileg 44-en jelöltették magukat, de öten visszaléptek.

A showman Zelenszkij újévi köszöntőjében jelentette be a műsorait sugárzó 1+1 tévécsatornán, hogy elindul az elnökválasztáson. Népszerűségi mutatója ezután meredeken emelkedni kezdett, és hamar az élre került. Már akkor is jelentős támogatottsága volt, amikor még bizonytalan volt, hogy valóban elindul az elnökválasztáson.

A kelet-ukrajnai Krivij Rihben született, 41 éves Zelenszkij jogi diplomáját egy ottani egyetemen szerezte, ahol a színjátszó körnek is tagja volt. Ami kevésbé közismert róla, hogy édesapja neves informatika professzor, aki a szovjet időkben Mongóliában dolgozott, így Zelenszkij is ott élt négy évet.

Kijev, 2019. március 28.
A 2019. február 6-i képen az ukrán elnökválasztáson induló Volodimir Zelenszkij humorista az államfő szerepét alakítja egy televíziós sorozat kijevi forgatásán. A március 31-i ukrán elnökválasztás előtt három nappal közzétett felmérések alapján Zelenszkij vezeti a jelöltek népszerűségi listáját, maga mögé utasítva Petro Porosenko hivatalban levő államfőt és Julija Timosenkót, a Haza (Batykivscsina) párt vezetőjét.
MTI/AP/Efrem Lukackij

Zelenszkij jogászként nem dolgozott, mert 1998-2003-ig az orosz KVN tehetség-kutató showműsorban szerepelt a Kvartal 95 elnevezésű humorista csapatával. Moszkvából visszatérve hol az 1+1, hol az Inter televízión futott a Vecsernij Kvartal című, szatirikus politikai műsoruk. 2010 és 2012 között az Inter televízió vezető producere volt, majd átszerződött az 1+1 tévéhez, ahol további showműsorokban is közreműködött. Közben több mozifilmben játszott főszerepet, rendezett, forgatókönyvet írt. A Nép Szolgája (Szluha Narodu) című televíziós vígjátéksorozatban – ami egyben a pártja neve is – ő játssza az egyszerű, becsületes, bár kissé esetlen történelemtanárt, aki diákjai unszolására elindul az elnökválasztáson, és meg is nyeri azt.

Ellenzői bohócnak titulálják, és a szemére vetik, hogy nincs semmi politikai tapasztalata. Másfelől azt terjesztik róla, hogy Ihor Kolomojszkij oligarcha, az 1+1 televízió főrészvényesének “bábja”. A bohóc jelzőt Zelenszkij nem érzi sértőnek, azt viszont határozottan visszautasítja, hogy Kolomojszkij bábja lenne.

Zelenszkij nem titkolja, hogy gazdag ember, vagyonnyilatkozata szerint csak 2017-ben 7,3 millió hrivnya (több mint 75 millió forint) bevételre tett szert. Pártolói – akik főleg fiatalok – azzal érvelnek mellette, hogy ő a vagyonát nem privatizációval szerezte, mint mások – köztük a regnáló államfő -, hanem saját tehetségével, és ha politikai nincs is, van helyette bőven menedzseri tapasztalata, hiszen évek óta sikeresen irányítja produkcióinak több száz fős csapatait.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az 54 éves Porosenkót inkább a középkorú és az idősebb korosztály támogatja. Az oligarcha elnök a jelöltek között toronymagasan a legtehetősebb, vagyonbevallása alapján 2017-ben összesen mintegy 839 millió hrivnya, azaz csaknem 8,7 milliárd forint pénzeszközzel és bevétellel rendelkezett.

Elemzők szerint hívei a biztonságot, az orosz agresszióval szembeni határozott fellépést látják benne, illetve annak garanciáját, hogy Ukrajna nem tér le az euroatlanti irányvonalról. Jót tett népszerűségének a Moszkvától független új ukrán ortodox egyház létrejöttében játszott szerepe, de komoly presztízsveszést okozott neki a kampány alatt kirobbant korrupciós botrány az ukrán állami hadiipari vállalat körül.

Ellenzői azt vetik szemére, hogy nem tudott látványos eredményt felmutatni a korrupció elleni küzdelemben: az igazságszolgáltatás reformja megrekedt, és ígérete ellenére nem adta el Roshen édesipari vállalatát.

Timosenkóval kölcsönösen szavazatvásárlással vádolják egymást, sőt, többen azzal is meggyanúsították, hogy a választási eredmények meghamisítására készül.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Az 59 éves Timosenko főleg a 45 év felettiek körében népszerű. Már csak volt oligarchának tartják, vagyona és befolyása nagy részét még a kétezres évek elején, Leonyid Kucsma elnökségének idején elvesztette, amikor szembefordult vele. Vagyonnyilatkozata szerint 2017-ben kicsit több mint 560 ezer hrivnya (5,8 millió forint) bevétele volt.

Viktor Juscsenko elnöksége alatt kétszer volt miniszterelnök, először néhány hónapig 2005-ben, majd 2007 és 2010 között. Viktor Janukovics volt ukrán elnök hivatali visszaélés vádjával 2011-ben bebörtönöztette a 2009-ben Oroszországgal kötött, Ukrajnának előnytelen gázszerződés miatt. 2014-ben a Majdan-tüntetések nyomán nyerte vissza szabadságát. A mostanit megelőzően már kétszer indult az elnöki posztért, mindkét alkalommal második lett: 2010-ben Janukovics, 2014-ben Porosenko győzte le.

Hívei abban bíznak, hogy betartja az életszínvonal javítására és a lakossági gázár csökkentésére tett ígéreteit, de sokan vannak, akik pusztán a karizmája miatt szavaznak rá. A kampány alatt több személy ellen eljárás indult a Haza párt illegális finanszírozásának gyanújával.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Diplomatikus, de nem minden feszültségtől mentes egyeztetések a G7-csúcson

A hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetői alapvetően eltérő nézeteik ellenére igyekeztek előremutató tárgyalásokat folytatni és megegyezésre jutni a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartott csúcstalálkozójukon. A központi témák többek között az iráni atomalku, az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus, valamint a brazíliai erdőtüzek voltak.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás