Dél-Korea keresi az arany középutat a sikertelen csúcstalálkozó után

Mun Dzse In dél-koreai elnök közölte egy pénteki tévébeszédében: meg akarja beszélni az Egyesült Államokkal, hogy Szöul újraindítaná Phenjannal közös gazdasági programjait – így próbálnák meg növelni Észak hajlandóságát arra, hogy leszerelje atomfegyvereit.

Megállapodás nélkül fejeződött be csütörtökön Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-korai vezető hanoi csúcstalálkozója, mert az amerikai fél szerint Phenjan túl sok szankciókönnyítést követelt, miközben cserébe csak keveset tett volna a leszerelés terén. Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter erre reagálva azt mondta: Washington elszalasztott egy lehetőséget, „amelyből lehet, hogy nem lesz több”, mert Phenjan nem változtat az álláspontján abban az esetben sem, ha az Egyesült Államok felajánlja újabb tárgyalások lehetőségét.

A megállapodás hiánya kellemetlen a dél-koreai elnök számára, mert az, hogy sikerül-e folyamatosan szorosabbra fűzni a Korea-közi kapcsolatokat, függ az amerikai-észak-koreai nukleáris tárgyalások sikerességétől is. A globálisan fontosabb nukleáris tárgyalások árnyékában Mun a Korea-közi kapcsolatok stabilizálására koncentrál, viszont Washington – amely a gazdaságot a fő nyomásgyakorló eszközként akarja használni Észak-Koreával szemben – túl engedékenynek ítéli meg a dél-koreai elnököt Phenjannal szemben.

„Arra törekszem, hogy egy új korszakot nyithassunk a Koreai-félszigeten, amelyet a béke és a gazdasági virágzás fog jellemezni” – jelentette ki Mun a beszédében, amelyet a japán gyarmati uralom elleni 1919-es felkelés kerek évfordulója alkalmából mondott el.

Ha viszont a nukleáris tárgyalások kudarcba fulladnak, akkor Mun komoly dilemma elé kerül: folytassa a kapcsolatok erősítését Északkal, vagy csatlakozzon az Egyesült Államokhoz a nyomásgyakorlásban. Ezért azzal a felhívással fordult a két Korea népéhez, hogy folytassák az együttműködést, ami ösztönözheti a nukleáris tárgyalásokat az Egyesült Államok és Észak-Korea között.

Konkrétan ez például azt jelenti, hogy újraindítanák a Keszong határvárosban lévő közös ipari park működését, vagy hogy felújítanák a dél-koreai szervezett turistautakat a festői szépségű északi Gyémánt-hegyre. Az érvényben lévő szankciók alatt ezek nem lehetségesek. Mun javaslatot tett egy Phenjannal közös gazdasági bizottság megalakítására is a tengődő észak-koreai gazdaság fejlesztésére, ami szintén csak a szankciók feloldásával, vagyis az észak-koreai atomprogram felszámolásával volna lehetséges.

Miközben a dél-koreai elnök túlnyomórészt a Korea-közi kapcsolatokkal van elfoglalva, kritikusai szerint nem képes kezelni a súlyos belföldi problémákat: a munkaerőpiac hanyatlását, a csökkenő születési rátát és a mély generációs, nemek közötti és politikai megosztottságot. Hvang Kjo An volt kormányfő és az ellenzéki konzervatív Szabadság Koreai Párt elnöke azt mondta: Mun „rózsaszín álmokról fantáziál” az észak-koreai leszereléssel kapcsolatban, miközben a dél-koreai lakosság egyre több nehézséggel néz szembe.

Alison Evans, az IHS Markit gazdasági kutatóintézet egyik elemzője szerint Dél-Korea veszít a legtöbbet amiatt, hogy a hanoi csúcs megállapodás nélkül ért véget. Az AP amerikai hírügynökség pedig annak a véleményének adott hangot, hogy így az újabb észak-koreai-dél-koreai csúcstalálkozó lehetősége is halványabb lett.

  • Friss cikkünk a témában:

Forrás: MTI/AP

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »