Újabb tárgyalási forduló az orosz-japán békeszerződés ügyében

A kétoldalú viszony kérdéseiről, egyebek között a második világháború lezárása óta meg nem kötött békeszerződésről kezdett tárgyalást kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő.

Putyin a kamerák előtt elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy találkozói a japán miniszterelnökkel rendszeressé váltak – a két vezető immár 25. alkalommal ült tárgyalóasztalhoz egymással. Említést tett arról, hogy a találkozóra a két ország képviselői több kérdés mellett a békeszerződésről szóló tárgyalásokat is előkészítették.

Abe kijelentette, hogy a békemegállapodás ügyének alapos megvitatására, őszinte eszmecserére készül a két ország külügyminiszterei múlt heti moszkvai tárgyalásainak eredménye alapján. Méltatva az együttműködésben elért eredményeket, hangot adott véleményének, hogy 2018 fordulópontot jelentett a japán-orosz kapcsolatokban, és kifejezte készségét arra, hogy az idei a kapcsolatok gyors fejlődésének évévé váljon.

“Megvan bennem az eltökéltség, hogy közös vezetésünkkel elérjük a békeszerződésről szóló tárgyalások lezárását” – mondta Abe, hozzáfűzve, hogy a megállapodás hiánya gátolja a gazdasági kapcsolatok fejlődését.

Putyin és Abe Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A Kuril-szigetek problémája

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.

Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

  • Előzmények:

Az orosz elnök szerint a megbeszélésen a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapott prioritást, ugyanakkor Oroszország megerősítette, hogy továbbra is érdekelt a békeszerződés megkötésében Japánnal az 1956-os közös nyilatkozat alapján. – derült ki a keddi kétoldalú tárgyalások után megtartott közös moszkvai sajtótájékoztatón.

Abe azt hangoztatta, hogy több mint 70 év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt aziránt, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású szigetek problémájára. Putyin és Abe tárgyalása több mint három órán át tartott, ezen belül a TASZSZ szerint az egyeztetés két órán keresztül szűk körben zajlott.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás