Japán és Oroszország kölcsönösen katonai erejük növelésével vádolta egymást a csendes-óceáni térségben azon a találkozón, amelyet csütörtökön Tokióban tartottak a két ország védelmi és külügyminisztereinek részvételével. A tárgyaláson nem sikerült haladást elérni a Kuril-szigetek miatt a két ország között fennálló területi vita rendezésében.

A kétoldalú viszony kérdéseiről, egyebek között a második világháború lezárása óta meg nem kötött békeszerződésről kezdett tárgyalást kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő. Ez már a két vezető huszonötödik találkozója, de a megoldás most sincs közelebb.

Oroszország még az idén hajlandó lenne békeszerződést kötni Japánnal a második világháború végleges lezárásaként, és erre Moszkva feltételek nélkül kész - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Vlagyivosztokban egy panelbeszélgetésen, amelyen Abe Sindzó japán kormányfővel együtt vett részt.

Észak- és Dél-Korea megállapodtak, hogy szeptember 18-20. között újabb csúcstalálkozót tartanak Phenjanban, és megvitatják a Koreai-félsziget atommentesítésének megvalósításához szükséges "gyakorlati lépéseket".

Delegációt fogadott Szöulból Kim Dzsong Un észak-korai vezető szerdán Phenjanban a két Korea közti újabb csúcstalálkozó előkészületeinek keretében. A csúcstalálkozó részét képezi annak a békefolyamatnak, amelyet a két vezető áprilisi, történelmi jelentőségű találkozójával indítottak meg.

A CNN forrásai szerint az észak-koreai fél azt tartja aggályosnak, hogy az Egyesült Államok nem kész a koreai háborút hivatalosan lezáró békeszerződés megkötésére, márpedig Észak-Korea ezt a lépést kulcsfontosságúnak tartja a Koreai-félszigeten meglévő feszültségek enyhítésében.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető már nem teszi nukleáris programja feladásának feltételévé azt, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait a Koreai-félszigetről - mondta el Mun Dzse In dél-koreai elnök csütörtökön.

Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette csütörtökön kezdődött görögországi látogatásán, hogy "frissíteni" kellene az 1923-ban kötött lausanne-i békeszerződést, mert annak egyes részletei nem rendelkeznek világosan.

A kormány és a FARC novemberben írta alá a békeszerződést, amivel pontot tettek egy több mint 50 éve tartó konfliktusnak a végére, de Kolumbiában továbbra is három aktív lázadó csoport tevékenykedik.

A vita lezárása és a békeszerződés megkötése minden bizonnyal fellendítené Japán beruházásait Oroszországban, amire most nagy szükség is lenne, az alacsony olajár ugyanis nem kedvez az orosz államháztartásnak.

A Kuril-szigetek hovatartozásának kérdése és a kétoldalú békeszerződés ügye is szerepelt Vlagyimir Putyin és Abe Sindzó japán miniszterelnök megbeszéléseinek napirendjén.