Eseménydúsan telt a G20-csúcs

Élénkíteni kell a világkereskedelmet, és ennek megfelelően kell megújítani a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) – ennek a gondolatnak a jegyében született meg szombaton a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének résztvevői által kompromisszumos formában megfogalmazott közös zárónyilatkozat.

Mauricio Macri argentin államfő elmondta: a résztvevők olyan közös nyilatkozat megfogalmazásában egyeztek meg, amely „tükrözi a kereskedelem élénkítésének óhaját”, és amely „kifejezi a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat”.

A G20 csoport kedvezően fogadja a világgazdaság növekedését, noha az egyre kevésbé kiegyensúlyozott. Megnevezték azokat a legsúlyosabb veszélyeket, amelyek fenyegetik a gazdasági és társadalmi fejlődést, kiemelve a pénzügyi sebezhetőséget, a fejlett és gyengén fejlett országok közötti különbségeket okozó nehézségeket, az infrastruktúraépítés problémáit és a technológiai forradalom új kihívásait.

A zárónyilatkozat elismeri a multilaterális kereskedelmi rendszer eredményeit, ugyanakkor megállapítja, hogy e rendszert javítani kell, mert nem tölti be feladatát, így támogatják a WTO működésének megújítását. A dokumentumban nem szerepel a protekcionizmus bírálata, csak érintőlegesen tettek róla említést. A hírügynökségek szerint ennek nagy valószínűséggel az Egyesült Államok külkereskedelmi politikája az oka, hiszen Washington kereskedelmi háborút hirdetett több partnerével, főként Kínával szemben. Mauricio Macri ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az USA, amely a világ legnyitottabb gazdasága, nem akarja korlátok közé zárni magát.

A G20 vezetői megerősítették elkötelezettségüket a megállapodás mellett, és nyomatékosították annak „visszafordíthatatlanságát”. Fogadkoztak, hogy folyatják a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket, miközben támogatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést.

Az Egyesült Államok egy külön bekezdésben leszögezte: elutasítja a párizsi megállapodást, és nyomatékosította, hogy a természet védelme mellett továbbra is az összes elérhető technológia és energiaforrás felhasználását tervezi.

A G20 emellett ígéretet tett a technológia adta lehetőségek kihasználására a gazdasági növekedés és termelőképesség érdekében, ami jobb munka- és életkörülményekhez vezethet. Közölték: intézkedéseket hoznak a  mikró-, kis- és középvállakozások, a digitális kormányzás, a digitális infrastruktúra, illetve a digitalizáció alkalmazásának fejlesztésére.

Buenos Aires, 2018. december 1.
A G20 Sajtóirodája által közreadott kép a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozójának résztvevőiről Buenos Airesben 2018. november 30-án.
MTI/AP/G20 Sajtóirodája

Merkel és Putyin részletes megbeszélést folytatott

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján szombaton, egy munkareggeli keretén belül. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint a Merkel-Putyin megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt.

Peszkov tudatta, hogy Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a kercsi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését. Putyin leszögezte: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság – mondta Peszkov.

Angela Merkel későbbi sajtótájékoztatóján tudatta: Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formátumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozta: el kell kerülni a helyzet további éleződését, a hajózási szabadságot a tengeren pedig biztosítani kell. Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát.

Putyin a nap folyamán később újságíróknak Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: a kelet-ukrajnai konfliktusnak addig nem lesz vége, amíg a jelenlegi ukrán vezetés van hatalmon. Közölte, hogy a fekete-tengeri incidenssel „vagy provokációval”, illetve a Donyec-medencei helyzettel kapcsolatos orosz elemzésekből arra következtet, hogy a kijevi kormány nemhogy a konfliktus rendezésében, hanem annak békés úton történő megoldásában sem érdekelt. Mindig egyszerűbb a gazdasági nehézségeket a konfliktussal indokolni – tette hozzá.

Putyin emlékeztetett a 2014 májusi odesszai incidensre, amikor is több tucatnyian vesztették életüket egy tűzben, miután Kijev-párti aktivisták felgyújtották a város központjában található szakszervezetek házát, ahová oroszbarát szakadárok menekültek be, miután összecsaptak az aktivistákkal. Az orosz elnök ezzel kapcsolatban nehezményezte, hogy – állítása szerint – nem indult az ügyben vizsgálat, az ukrán hatóságok hallgatnak a történtekről.

Putyin végül Trumppal is váltott pár szót

Mégis sor került egy rövid, „rögtönzött” találkozóra Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének helyszínén – jelentették be amerikai és orosz részről anélkül, hogy bármiféle részletet közöltek volna.

Korábban az amerikai elnök megerősítette, hogy találkozni kíván a csúcsértekezlet „margóján” orosz hivatali kollégájával, majd lemondta a találkozót. A hírügynökségek azonban jelentették, hogy helyi idő szerint péntek este röviden mégis beszélt egymással a két nagyhatalom vezetője, de csak annyi történt, hogy a családi fotózás előtt váltottak egymással egy-két szót.

A két ország kormányzatának tisztségviselői ugyanakkor kapcsolatba léptek egymással. Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmondta: találkozott John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és abban állapodtak meg, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kész a továbbiakban is tartani a kapcsolatot. Újságírói kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy melyik fél kezdeményezte az effajta kapcsolattartás folytatását, Usakov azt mondta: az amerikaiak.

A TASZSZ orosz hírügynökségnek Vlagyimir Putyin később elmondta, hogy rövid találkozójukon az amerikai elnökkel tömören kifejezték álláspontjukat a kercsi incidensről. Közölte: álláspontjaik nem egyeznek, mindenesetre ismertette Trumppal az orosz szempontot. Az orosz elnök emellett reményének adott hangot, hogy a csúcson elmaradt hivatalos találkozójuk előbb-utóbb összejön, „majd ha készen áll rá az amerikai fél”.

Kína egyelőre megúszta a további amerikai vámokat

Az Egyesült Államokban január elsejétől nem vezetik be a kínai árukra vonatkozó új vámokat – egyezett meg Donald Trump amerikai elnök szombaton a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletét követően Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozóján.

Az értesülést a kínai állami televízió közölte. A hír szerint a két ország vezetőjének megbeszélésén az az egyezség született, hogy az Egyesült Államokban nem vezetik be a kínai árukra – előzőleg kilátásba helyezett – pótlólagos vámokat, a kétoldalú tárgyalásokat pedig folytatják.

Donald Trump beleegyezett abba, hogy az új vámtarifák bevezetését a mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura 90 napra felfüggesztik. A kínai fél ugyanakkor elfogadta azt, hogy – egyelőre meg nem határozott mennyiségű, de jelentős mértékű – amerikai mezőgazdasági, energetikai, ipari, valamint más terméket vásárol, hogy csökkenjen az Egyesült Államoknak Kínával szemben fennálló hatalmas mértékű kereskedelmi deficitje.

A most kötött egyezség egyben időt ad a két országnak a további egyeztetésekre a kettőjük között kirobbant vita miatt, hogy Kína vehemensen törekszik az Egyesült Államok technológiai fölényének elvitatására.

Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/EFE/ANSA/AFP/AP