A Trump-Putyin találkozó okozhat újabb fejfájást Európának

Alapvetően bármilyen, két ország vezetője közti személyes találkozó jó dolognak tekinthető, amikor azonban Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökökről van szó, akkor az európai tisztviselők nagyon is jogosan aggódnak.

A politikai kommentátorok tisztán szimbolikus megbeszélésekre számítanak a két vezető július 16-án esedékes, Finnországban tartandó csúcstalálkozóján. Az esemény háttere azonban – azaz hogy Trump és Putyin mindössze néhány nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után ül össze – némi óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok elnöke mibe egyezik bele az orosz kollégájával tartott megbeszéléseken.

Az észak-atlanti katonai szövetséggel nyíltan elégedetlen Trump például feszültebbé teheti a kapcsolatokat az Oroszországgal szomszédos, kisebb kelet-európai nemzetekkel, amelyek ráadásul nagymértékben függnek a NATO-tól a védelem és megnyugtatás terén.

Az Eurasia Group politikai elemzői úgy vélik, hogy az EU-t „kényelmetlenül érintené” minden olyan Trump által megfogalmazott kritika, amely esetlegesen aláásná a transzatlanti szolidaritást az ukrán válság vagy az európai biztonság kapcsán.

Danang, 2018. június 28.
Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. A Fehér Ház sajtószolgálata 2018. június 28-án bejelentette, hogy július 16-án Helsinkiben rendezik meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját. (MTI/EPApool/Jorge Silva)

Timothy Ash, a BlueBay Asset Management londoni részlegének vezető feltörekvő piaci stratégiai elemzője odáig ment, hogy azt állította: Trump akár azt is felajánlhatja Putyinnak, hogy „ő lesz az orosz elnök trójai falova a NATO-n belül”.

„Figyelemre méltó, hogy Trump boldogan dolgozik egy olyan terven, amelyről Putyin csak álmodozott: a NATO és a transzatlanti szövetség végéről. Az orosz elnök számára ez egyenértékű a Szovjetunió 1991-es nagy pillanatával, azaz teljes győzelmével a NATO felett. Ez pedig hihetetlen dolog minden geopolitikai és a második világháború utáni európai történelmet kutató szakértő szemében” – fejtette ki.

Protekcionista politikájával Trump már a legtöbb európai vezetőt magára haragította. Ha csak a legfontosabbakat nézzük:

Minden további súrlódás pedig még nagyobb éket verne az EU és az USA közé, valamint következésképpen tovább lanyhulna a globális befektetési környezet tevékenysége. És ez nem minden: amitől igazán van félnivaló, az Donald Trump köztudottan kiszámíthatatlan természete.

Trump találkozóját Putyinnal ráadásul szintén röviddel nagy-britanniai látogatását követően tartják, ahol valószínűleg igen fagyosan fogadják majd az amerikai elnököt. Ehhez hozzájön a keménynek ígérkező NATO-ülés, így Trump valószínűleg lelkesedne az iránt, hogy néhány pozitív élményt vigyen haza Washingtonba egy kellemetlen európai út után.

Trump ismét NATO-szövetségeseit ostorozta

A helyzet tehát egyre feszültebb, amit az sem segít, hogy az amerikai elnök újfent – ezúttal levélben – figyelmeztette az Egyesült Államok egyes NATO-szövetségeseit, hogy nem teljesítették befizetési kötelezettségeiket. Ezt a The New York Times című lap jelentette keddi internetes kiadásában.

A lap birtokába jutott levélben – amelyet többek közt Angela Merkel német kancellárhoz, Justin Trudeau kanadai kormányfőhöz, valamint Belgium és Norvégia vezetőihez juttattak el – Trump főként a Merkelt ostorozza, azt állítva, hogy „befizetései elmaradásával Berlin jóváhagyja más szövetségeseknek, hogy szintén ne teljesítsék katonai kiadásaikra vonatkozó kötelezettségeiket”. Trump szerint ugyanis a NATO-tagok „követendő példaként” tekintenek Németországra.

Trump arra is figyelmeztette országa szövetségeseit, hogy amennyiben a befizetések tekintetében nem következik be változás, az Egyesült Államok átgondolhatja katonai szerepvállalását az európai kontinensen. „Egyre nehezebb lesz az amerikai állampolgárok előtt igazolni, hogy egyes országok miért nem osztoznak a NATO kollektív biztonsági terheiben, miközben amerikai katonák változatlanul kockára teszik életüket a tengerentúlon, vagy súlyos sebesülésekkel térnek haza” – fogalmazott az elnök.

A múlt szombaton a The Washington Post napilap arról értekezett nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon tanulmányozza az amerikai katonák németországi állomásoztatásának költségeit, és a csapatok esetleges visszavonásának, vagy jelentős csökkentésének lehetőségeit.

James Mattis védelmi miniszter közben szintén hasonló tartalmú levelet írt az Egyesült Királyság védelmi miniszterének, Gavin Williamsonnak, emlékeztetve őt arra, hogy Londonnak is teljesítenie kell a védelmi kiadások emelését és NATO-befizetéseit. Mattis azt írta: az amerikai kormányzatot aggasztja, hogy az Egyesült Királyság katonai szavahihetősége csorbát szenvedett. Az amerikai politikus – akinek kétoldalas levelét a brit The Sun című lap hozta nyilvánosságra – egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság elveszítheti az Egyesült Államokhoz fűződő „különleges viszonyát”, s ezt az űrt a védelmi kiadásait megnövelő Franciaország töltheti be.

Forrás: CNBC / MTI / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »