Ausztrália drónokkal bővíti a Dél-kínai-tenger feletti ellenőrzést

Ausztrália milliárdokat költ pilóta nélküli kémdrónokra, melyek magasabban és távolabbra tudnak repülni a pilótával repülő gépeknél – mindennek célja, hogy megerősítse felügyeleti operációit, az egyik legvitatottabb földrajzi terület, a Dél-kínai-tenger felett.

A héten Malcolm Turnball ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy kormányzata 6 milliárd dollárt invesztált hat darab MQ-4C Triton típusú távirányítású repülőgép beszerzésébe, melyet egy, az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetével létrejött együttműködési program tett lehetővé. A Tritonok kiegészítenék Ausztrália jelenlegi tengeri határvédelmét, illetve mentési és kutatási expedícióit. A drónok egészen 25 ezer mérföldig képesek felemelkedni, használhatóak lennének idegen hajók, csempészek és kalózok felkutatására is.

Az ausztrál miniszterelnök Malcolm Turnbull, a védelmi miniszter Marise Payne és Christopher Pyne iparági miniszter egy MQ-4C Triton drón replikája előtt 2018. június 26-án.
EPA/MICK TSIKAS AUSTRALIA AND NEW ZEALAND OUT

„Nagyon fontos tudnunk, kik tevékenykednek a területeinken annak érdekében, hogy időben reagálni tudjunk az esetleges fenyegetésekre. Ausztrália ragaszkodik azon jogához, hogy átszelje a nemzetközi vizeket a Dél-kínai-tengeren, akár hajóval, akár repülővel, mint ahogy ezt eddig is tette.” – magyarázta az ausztrál védelmi miniszter Christopher Pyne. Bármilyen információhoz is jut az ausztrál haditengerészet a felügyeleti operációi során, azokról az „Öt Szem” (Five Eyes) tagjai, azaz az USA, Új-Zéland, Kanada és az Egyesült Királyság is értesülni fognak.

Michael Shoebridge, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet igazgatója elmondta, hogy a drónok beszerzése már régóta váratott magára, több előző kormány alatt is szóba került, azonban mára valóságossá vált.

„Nem hiszem, hogy mindez meglepné Kínát, hiszen az ausztrál kormány nem titkolta ezeket a befektetéseit. Ez csupán kiegészíti a Hajózás Szabadsága (Freedom of Navigation) elvén végzett repülési akciókat, melyeket Ausztrália haditengerészete és légiereje folyamatosan végez – de ami a legfontosabb: nagyobb ausztrál jelenlétet biztosít a Dél-kínai-tengeren.

Shoebridge kiemelte, hogy a drónok Dél-Ausztráliából is működtethetőek még akkor is, ha Darwinban, Észak-Ausztráliában bocsátják fel őket. A város 1500 amerikai tengerésznek ad otthont, a tengerészek egy amerikai-ausztrál tengerészeti együttműködés részeként érkeztek a szigetre, mára pedig a szövetség egyik legfőbb feladata Kína terjeszkedő hatalmának az ellenőrzése lett.

  • Háttér

Kína a Dél-kínai-tenger nagy részét sajátjának tartja, de a tenger egyes részeire a térség öt másik országa – Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam – is igényt tart, s közülük több ellenőriz kisebb-nagyobb szigetecskéket és sziklaszirteket.

A vitatott hovatartozású szigetek értékét stratégiai elhelyezkedésükön túl – itt keresztezik egymást az indiai- és csendes óceáni tengeri útvonalak, amelyeken évi ötezer milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom halad át – az is növeli, hogy szakértői vélemények szerint a talpazatuk kőolajban és ásványi nyersanyagokban igen gazdag, ezek kitermelését pedig a szigeteket maguknak követelő országok mindegyike szeretné megkezdeni.

Az Egyesült Államok többször figyelmeztette a Kínát a mesterséges szigeteken felépített katonai létesítmények miatt, és aggodalmát fejezi ki, hogy ezáltal korlátozzák a szabad mozgást a Dél-Kínai-tengeren. Kína ugyanakkor nemcsak a militarizációt, hanem a mesterséges szigetek létét is tagadja.

Kína szerint nem léteznek mesterségesen létrehozott szigetek

Kína rakéták telepítésével válaszolt a hágai bíróság döntésére

Kína folyamatos kihívás elé állítja az ausztrál hadihajókat. A legutóbbi incidens idén áprilisban volt, amikor Peking katonai gyakorlatot és díszszemlét tartott a kérdéses területen, melyet a kínai elnök is megtekintett – mindeközben három ausztrál hadihajó éppen Vietnam felé tartott egy hivatalos baráti találkozóra.

Az első új kémdrónok várhatóan 2023 után kerülnek majd bevetésre, feltehetően 2025-re mind a hatot leszállítják és megkezdik működésüket, derül ki Turnbull elmondásából.

Michael Shoebridge úgy fogalmazott: „Nem beszélhetünk szabad hajózásról, ha nem élhetünk eme jogunkkal. Ezek csak üres szavak egészen addig, ameddig nem rendelkezünk valós fizikai jelenléttel”.

  • Kapcsolódó cikkeink

Forrás: CNN/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás