Londoni pénzügyi elemzők szerint az amerikai gazdaság is megérezheti Donald Trump elnök döntését arról, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből, mivel ha a szankciók újbóli bevezetésének kockázata miatt jelentősen emelkednek az olajárak, az elviheti az amerikai adócsökkentési programból eredő növekedési többlet felét.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics szerdai helyzetértékelésében kiemeli, hogy az amerikai kontinensen irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajféleség hordónkénti ára éppen a héten lépte át négy év óta először a 70 dolláros szintet, a globális alaptípusnak tekintett Brent hordója pedig 75 dollár felett jár. A ház szerint a legfőbb felhajtóerők közé tartozik a kínálat gyengülése, a kereslet ezzel egyidejű erősödése, de mindenekelőtt az Iránnal szembeni újbóli szankciók lehetősége teremtette geopolitikai bizonytalanság.
A cég londoni szakelemzői szerint Trump bejelentése nyomán a következő hónapokban mindenképpen számítani kell az iráni olajtermelés visszaesésére – fontos tényező azonban, hogy az iráni termelés a szankciómechanizmus beépített késleltetései miatt nem indul azonnal zuhanásnak.
Irán a világ ötödik legnagyobb olajtermelője, nyersolaj-kitermelése csaknem 1 millió hordóval napi 3,8 millió hordóra emelkedett a szankciók tavalyi enyhítése óta, és a szankcióintézkedések újbóli bevezetése a következő egy évben 300-600 ezer hordóval csökkentheti a globális kínálatot az Oxford Economics számításai szerint.
A ház szerint az Irán elleni újbóli amerikai szankciók globális kínálati hatásaival kapcsolatos piaci aggályok éppen olyan időszakban élednek újjá, amikor egyébként is mind feszesebbé válik a globális ellátási helyzet. Az OPEC-csoport tagjai figyelemreméltó mértékben tartják magukat a termeléscsökkentési tervekhez: a kartell együttes napi kitermelése 2016 óta csaknem 2 millió hordóval csökkent.
Mindemellett a Venezuelát sújtó gazdasági depresszió is jelentős kínálatcsökkenést okozott: a dél-amerikai ország napi kitermelése az idei első negyedévben 25 százalékkal 1,7 millió hordóra, 30 évi mélypontra esett vissza.
- Kapcsolódó cikkeink:
Eközben a globális kereslet 2018 első negyedévében tíz év óta nem tapasztalt ütemben erősödött, és mindez együtt a lehívható olajtartalékok meredek csökkenését okozta, további felhajtóerőt gyakorolva az árakra – áll az Oxford Economics szerdai londoni helyzetértékelésében.
- Szaúd-Arábia szívesen besegít
Mindez persze csak akkor lesz aktuális, ha Irán termelése ténylegesen csökken, a szaúdiak ugyanis a minél magasabb olajárakban érdekeltek, többek között azért, mert az állami olajkitermelő cégük – a Saudi Aramco – egy részét idén tőzsdére szeretnék vinni.
Az Oxford Economics számításai szerint az amerikai kormány adócsökkentési és munkahely-teremtési programja az idei naptári évben 0,7 százalékpontot adhat hozzá az amerikai hazai össztermék (GDP) növekedési üteméhez, de ha az Irán elleni szankciófenyegetések hatására a West Texas Intermediate olajfajta hordónkénti átlagára 2018 egészében 70 dolláron marad, az a költségvetési ösztönzéstől várt 0,7 százalékpontos növekedési többlet felét semlegesítheti.
- További cikkeink a témában:
Forrás: MTI / Kitekintő