Rengeteg uniós pénzt bukhatnak a lengyelek 2020 után

Nagy-Britanniának az  Európai Unióból való kilépése után az uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében – értesült róla pénteken a lengyel sajtó. A lengyel külügyminiszter jelezte: a források átcsoportosítása esetén Varsó vétójoggal élhet.

A PAP hírügynökség meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezetnek az Európai Bizottság által május 2-án bemutatandó keretszámai alapján Lengyelország összesen 80 milliárd euróra számíthat majd, ami 25 milliárd euróval kevesebb a jelenlegi (2014-2020-as) hétéves keretnél.

A EU szegényebb régióinak felzárkóztatását célzó kohéziós alapokból Varsó akár 8 milliárd euróval kaphat kevesebbet a mostaninál a nem hivatalos becslések szerint – írja a PAP. A Rzeczpospolita független jobbközép napilap csütörtöki értesülése szerint ez az összeg 5-15 milliárd euróra tehető. A lap a költségvetési tervezet kiszivárgott, jelenleg rendelkezésére álló változatára hivatkozva megírta: a 2021-2027-es időszak leteltével Lengyelország az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válhat.

Mindkét sajtóforrás úgy tudja, hogy a Lengyelországnak járó támogatások egyrészt azért csökkennének, mert az ország több régiójának gazdasági fejlettsége már elérte az uniós átlagot, így nem lesznek többé jogosultak a kohéziós források igénybe vételére.

Emellett a Brexit következtében mintegy 60 milliárd euróval alacsonyabb lesz a tagállamok összes befizetése. A támogatásokat ezenkívül várhatóan át is csoportosítják, a kohéziós alapok odaítélése pedig nemcsak a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz lesz kötve, hanem más, szociális jellegű mutatókhoz is, mint például a fiatalok munkanélkülisége.

A PAP által idézett forrás rámutat továbbá arra, hogy az Európai Bizottság korábbi bejelentései szerint az eszközök egy részét a migrációs válság kezelésére, külső határvédelemre, a közös védelemre csoportosítanák át. A megváltozott odaítélési szempontok miatt a támogatások az eddiginél nagyobb mértékben juthatnának a dél-európai tagállamoknak is.

A támogatások odaítélését nem kötik majd a jogállamiság helyzetéhez, inkább “a költségvetés megvalósításának szabályosságához” – értesült a PAP. Információi szerint még nem vált világossá, milyen módon kötné össze az EB ezt a szabályt a jogállami elvekkel.

Lengyelországnak 2004 óta, azaz mióta tagja lett az EU-nak, összesen 143,7 milliárd eurót folyósítottak az uniós költségvetésből, miközben 47,3 milliárd eurót befizetett.

A februári EU-csúcstalálkozón Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a befizetések emelését javasolta uniós partnereinek, eszerint minden tagállam a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékával járulna hozzá a közös uniós költségvetéshez. Jelenleg a befizetések a GNI mintegy 1 százalékát érik el.

Morawiecki az EU kohéziós politikájának folytatását szorgalmazza. Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt szerdán Varsóban hangsúlyozták: bár érthető, hogy a Brexit után korlátozott lesz az uniós költségvetés, az új keretek között is “minél igazságosabb és minél szolidárisabb” megosztást kellene biztosítani az EU “régi” és “új” tagállamai között.

Péntek délután a PAP hírügynökség beszámolt arról, hogy Morawiecki aznap az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel beszélt telefonon. A lengyel hírügynökség nem hivatalos értesülése szerint a beszélgetés fő témája éppen a készülő uniós költségvetés volt.

A témában csütörtökön a brüsszeli külügyminiszteri értekezleten tartózkodó Jacek Czaputowicz, a lengyel diplomácia vezetője nyilatkozott, aláhúzva: a költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú döntésére van szükség.

A tárgyalásokon “nem használtam a vétó szót” – számolt be, egyúttal “nehezen elfogadhatónak” minősítette a támogatások jelentős csökkentését, illetve a források átcsoportosítását. “Lengyelország amellett áll ki, hogy az EU megőrizze eddigi közös mezőgazdasági és kohéziós politikáját” – mondta Czaputowicz.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Elhalványulóban a hongkongi tüntetések üzenete

A hongkongi tiltakozások kezdetben kizárólag a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet ellen irányultak, azonban a mozgalom mára kibővült, a tüntetések pedig egyre erőszakosabbá váltak. Ez kockázatot jelent a befektetők és a vállalkozások számára, amelyek már most is károsulnak. A következő lépést pedig még nehezebb megjósolni.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás