Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Tengeri háború kitörése esetén Ishigaki szigete bizonyosan tűzfészekké változna. Ez az a sziget ugyanis, amelyen Japán a leginkább érzékeli a kínai fenyegetettséget, és amelyre éppen ezért a rendszeres tengeri konfrontáció, a vádaskodások és tiltakozások ellenére is rakétákat és katonákat készül telepíteni.
Miközben a nemzetközi figyelem arra irányul, hogy vajon az észak-koreai csapat részvétele és Kim Dzsong Un testvérének látogatása a dél-koreai téli olimpián elhozza-e a félsziget békéjét, a Kína és szomszédjai közötti feszültség egyre csak nő.
A 2017-es év folyamán, miközben Donald Trump és Kim Dzsong Un verbális csatát vívott egymással, Peking szép csendben, de folyamatosan erősítette katonai jelenlétét a Dél-kínai-tengeren általa létrehozott mesterséges szigetek láncolatán, a lehető legjobban kiaknázva stratégiai lehetőségeinek tárházát.
- Kapcsolódó cikkeink:
A Spratly-szigetekre Kína három repülőteret is telepített, a Washingtonban székelő Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának légi felvételei ezen kívül felfedett megerősített fedezékkel ellátott hadihajók számára kialakított létesítményeket, repülőgép hangárokat, földalatti bunkereket és rakéták helyeit kijelölő állásokat.
Peking a Dél-kínai tengeren található, az orosz fennhatóság alatt lévő – egyébként szintén vitatott hovatartozású – Kuril-szigetekig terjedő szigetvilágok sorozatát „a védelem első szigetcsoportjaként” tartja számon. Tokió számára a legsebezhetőbb pont a Szenkaku szigetek, amely iránt számos kisebb szigetecskét és a szintén itt található Ishikagi-t is beleértve Peking már kinyilvánította követelését.
Ishigaki sziget
A parti őrség hajói által kísért kínai halászhajók tucatjai, és időnként hadihajók is megjelennek a vitatott hovatartozású vizeken, akik miatt a japán halászoknak rendszeresen vissza kell húzódniuk, így a kínai és japán parti őrség időről-időre „összecsap egymással”. A legutóbbi incidensek alkalmával kínai harci repülőgépek hatoltak be a japán légtérbe, majd egy nukleáris támadókapacitással rendelkező kínai tengeralattjáró is megsértette a japán felségvizeket.
A japán kormány rakétaelemek, repülőgép- és hajóeltérítő berendezések, radarok, továbbá egy 600 fős katonai kontingens Ishigakiba történő telepítésén dolgozik. További hírek a részletekről márciusban várhatóak.
Az Independent hírügynökség értelmezése szerint a betelepítés alatt lévő föld-levegő rakéták amerikai MIM-104-es Patriots típusúakat is magukban foglalnak, amelyek képesek megsemmisíteni a kínai ballisztikus rakétákat, illetve az ellenséges hajókat is.
A jövőbeli tervek között szerepel egy Japánnal és Nyugat-Európával közös rakétarendszer telepítése, a brit-francia-olasz MBDA (európai rakétafejlesztő- és gyártó vállalat) és a Mitsubishi Electrics által kezelt projekt keretében.
Kína erőteljes tengeri fellépése nemzetközi válaszlépéseket sarkallt
James Mattis, amerikai védelmi miniszter egy Tokióban tett látogatása során nyomatékosította, hogy az Amerikai Egyesült Államok 100%-ban Japán mögött áll a Szenkaku szigetek hovatartozása ügyében. Ennek illusztrálására Washington hadihajókat küldött a Dél-kínai-tengerre, aláhúzva és demonstrálva az ottani hajózás szabadságának jogát.
Gavin Williamson Nagy-Britannia védelmi minisztere pedig bejelentette, hogy az HMS Sutherland, egy tengeralattjáró-elhárító hajó a Dél-kínai tengeren fog cirkálni. Továbbá az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália haditengerészetei is hadgyakorlatokat fognak tartani a térségben.
A szigetcsoport öt szigetecskéből és három kopár sziklából áll, az egész nem hosszabb 7 km-nél. Mégis ez a terület vált két modern, iparosodott ország tűzfészkévé, ijesztően hasonló módon a Falkland-szigetekért kirobbant brit – argentin háborúhoz. A Szenkaku szigetek iránt kezdetben elenyésző volt az érdeklődés, egészen addig, amíg 1969-ben egy nemzetközi kutatás ki nem mutatta, hogy a víz mélyén értékes és jelentős mennyiségű kőolaj és földgáz található – ennek következtében rövidesen Kína és Tajvan is bejelentette igényét a szigetek iránt.
Japán vádak szerint Kína egyre növekvő jelenléte a térségben jelentős károkat okoz az ország halászati iparában. Peking parti őrségi hajóinak többsége ugyanis álcázott hadihajó, a kínai halászhajók legénységének egy része pedig állítólag nem is halász, hanem álruhába bújtatott katona, akik rendszeresen elüldözik a japán halászokat a felségvizekről, így megfosztva őket bevételeik jelentős részétől.
A feszültséget csak fokozza, hogy japán vádak értelmében a kínai hajók nem csak a halakat fogják ki a szigetek vizeiből, hanem a korallokat is, ami tönkreteszi a tenger élővilágát.
A japán rakétafejlesztés ellentmondásos módon éppen egybeesik Shinzo Abe miniszterelnök azon törekvésével, hogy revideálja Japánnak a II. világháború óta lényegében változatlan pacifista alkotmányát. A múlt hónapban a japán kabinet megszavazta az éves katonai költségvetés 1,3%-kal történő növelését, ami így elérte a 45,8 milliárd dollárt.
Ishigakiban a jövő hónapban esedékes önkormányzati választáson kulcsfontosságú és sorsdöntő lesz a katonaság betelepítésének kérdése, ami így a regnáló polgármester, Yoshitaka Nakayama kampányának fontos elemévé vált.
„Szükséges, hogy erről a lakosság érdemi információkat kapjon, és így a szavazófülkében felelősségteljesen tudjon majd dönteni.” „Én támogatom a Japán Önvédelmi Erők ide történő telepítését. Tapasztaljuk a kínaiak agresszivitását, akik behatolnak a mi felségvizeinkre, megakadályozzák a japán halászok munkáját (ezáltal megfosztva őket napi betevőjük jelentős részétől), a parti őrségeinknek számos problémát okoznak, továbbá rendszeresen észlelhetőek kínai repülőgépek a japán légtérben.
Az ide telepítendő japán rakétarendszer figyelmeztetésként és elrettentésként szolgálhatna, megállíthatná a kínai agressziót és meggátolhatná az immár egyre valószínűbb térségbeli fizikai konfrontáció, illetve háború kirobbanását.”
A hadsereg betelepítése kulcskérdés volt már az Okinawa prefektus fővárosában, Nagoban a múlt héten lezajlott választások során is, ami az addig regnáló polgármester, Susumu Inamine bukását idézte elő. Az új városvezető a Liberális Demokrata Párt által támogatott Taketoyo Toguchi lett. Amíg Inamine az okinawai amerikai haditengerészeti bázis eltávolítása mellett kampányolt, Toguchi ennek megőrzése mellett érvelt, azzal a módosítással, hogy a katonák bázisa költözzön a város egy kevésbé lakott területére – ezt a szándékot Washington és Tokió is támogatta.
Ishigaki polgármesterének kampánycsapata jelentős erőfeszítéseket tesz a japán Önvédelmi Erők betelepítésének népszerűsítése érdekében. „Az itt élő közösség és Japán védelmének érdekében szükség van a katonaságra”- hangoztatja egy a kampányban szorgoskodó munkatárs.
E távoli kis sziget a csodával határos módon nemrég felkerült a Tripadvisor „feltörekvő desztinációk” toplistájára, amit egy új reptér átadása is segített. Sokan fejezik ki azonban abbéli aggodalmukat, hogy mindezen sikereket beárnyékolhatja a fegyverkezés.
Kétséges, hogy a jelenleg nagy számban ide látogató japán, ausztrál és nyugat-európai turisták akkor is ezt a szigetet választanák utazási célpontjukként, ha a terület rakéták és katonák sokaságának otthona, és így a kínai kormány lehetséges célpontja lenne. Nem mellesleg egyre több kínai turista is megfordul itt, ők vajon a jövőben is jönnének?
„Már így is bőven elég katonai bázis található Okinawában, nincs szükség újabbra” – ez a szigeten lakók jelentős részének véleménye.
Nagyjából egy tucat japán parti őrségi hajó tartózkodik a jelenlegi védelmi vonal mentén, amelyek mindent megtesznek a konfrontáció elkerülése érdekében. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a tény, hogy a térségben szemben álló felek között együttműködés is tapasztalható: két évvel ezelőtt a japán parti őrség mentett meg hat kínai halászt, miután a kínai halászhajó egy görög hajóval történt ütközés következtében felborult.
Nemsokára kiderül, hogy mi lesz a sziget sorsa – annak jövője a japán kormány kezében van, aminek hatására érdekes fordulatot vehet e sziget története. Érdemes lesz tehát követni a térségbeli híradásokat.
- További cikkeink a témában:
Forrás: The Independent ; szemlézte: Pallos Judit
