A Brexit ellehetetleníti az autóipari kereskedelmet

Brit autóipari vezetők szerint több százezer font veszteséget okozhat már az is, ha a brit EU-tagság megszűnése után akár csak néhány percet késik a határokon a részegységek behozatala.

A londoni alsóház üzleti bizottsága kedden meghallgatta a Honda és az Aston Martin autógyár vezető tisztviselőit, valamint a brit autógyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT) vezérigazgatóját.

Patrick Keating, a Honda európai üzletágának – Honda Motor Europe – kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a bizottsági meghallgatáson elmondta: a japán autóipari csoport nagy-britanniai gyártóüzeme naponta kétmillió részegységet importál Európából 350 kamionnal, és a gyár raktáraiban a gyártás minden adott fázisában mindössze egyórányi részegység-készlet van.

Keating szerint ha a brit EU-tagság megszűnéséig nem jön létre megállapodás az Európai Unióval az akadálytalan áruforgalom folytatódásáról, és a kontinensről érkező behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme egy-egy órányi gyártási folyamatra vetítve 850 ezer font (300 millió forint) halmozott veszteséget okozna a Hondának a tovagyűrűző fennakadások miatt.

Theresa May brit miniszterelnök többször is kifejtette azt a célkitűzését, hogy a kereskedelmi forgalom Nagy-Britannia és az EU-ban maradó 27 ország között a brit EU-tagság megszűnése után is “szabad és súrlódásmentes” maradjon.

Keating azonban a keddi londoni parlamenti meghallgatáson kijelentette: az európai vámunión kívül “nem létezik olyasmi, hogy súrlódásmentes kereskedelem”. A Honda vezető európai képviselője ezzel arra utalt, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is. London ezt azzal indokolja, hogy ha Nagy-Britannia megtartaná tagságát ezekben az integrációs szerveződésekben, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie – mindenekelőtt az EU-munkavállalók bevándorlási szabályozásában -, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. A brit kormány ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokra törekszik az EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi partnereivel.

A keddi londoni alsóházi meghallgatáson a brit Autógyártók és -kereskedők Szövetségének vezérigazgatója, Mike Hawes mindazonáltal kijelentette: a brit autóipar olyan mélyen integrálódott az Európai Unió beszállítói hálózatába, hogy nem sok hasznát látná más térségekkel kötött bármiféle szabadkereskedelmi megállapodásnak.

A szabadkereskedelmi megállapodásokhoz a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint ugyanis az szükséges, hogy az egyezmény által érintett termékfajták legalább 60 százalékban a megállapodást aláíró országokban készüljenek. Hawes szerint ugyanakkor a brit autógyárakban előállított járművek részegységeinek 44 százaléka származik nagy-britanniai beszállítóktól, de mivel ők is sok mindent importálnak, a tényleges arány közelebb van a 25 százalékhoz.

Mark Wilson, a sportautóiról híres, patinás Aston Martin brit autógyár pénzügyi igazgatója a bizottsági meghallgatáson azt mondta: ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik az EU-ból, a brit járműtípus-engedélyeket kiállító hivatal (Vehicle Certification Agency, VCA) igazolásainak jogi érvénye megszűnhet az Európai Unióban. Wilson szerint mivel az Aston Martin csak Nagy-Britanniában termel, és nincs jelen más EU-országokban, ez akár a gyártás kényszerű leállását is jelenthetné.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Újra a Brexitről vitáznak Londonban

Közben megkezdődött kedden a londoni alsóházban a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezet harmadik olvasata, vagyis hónapokig tartó részletes vitája.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette hivatalosan a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány – az előterjesztés e parlamenti aktusa volt az első olvasati szakasz -, és az alsóház a második olvasatként megtartott kétnapos általános vita után, szeptember 12-én 326-290 arányban elviekben jóváhagyta.

A tervezet vitája keddtől az úgynevezett bizottsági szakaszban folytatódik: a törvényhozók több hónapon át gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják a beterjesztést, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére. Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg – 19 ezer jogszabály és rendelkezés – átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.

A tervezet előirányozza emellett a brit törvényalkotás kivonását az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

  • A tervezethez keddig 186 oldalnyi módosító indítvány érkezett
Ezek egyikét a kormány terjesztette be a múlt héten, azzal a céllal, hogy a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról szóló jogszabálytervezet mondja ki a kilépés órára pontos időpontját. A kormány módosító indítványa szerint a visszavonási törvénybe bekerülne, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a greenwichi középidő (GMT) szerint 23:00 órakor – a kontinens időszámítása szerint aznap éjfélkor – lép ki az Európai Unióból. Theresa May miniszterelnök szerint a módosítással a brit kormány “feketén-fehéren” deklarálni kívánja, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló kétévi időtávlat utolsó napján mindenképpen kilép az EU-ból.

Kapcsolódó cikkünk: Ötszáz nap után is ugyanott tart a Brexit

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás