Libanon lehet az új Katar

Libanoni politikusok és bankárok úgy vélik, hogy Szaúd-Arábiának szándékában áll rávenni arab szövetségeseit is a gazdasági blokád érvényesítésére az országgal szemben, hacsak nem teljesülnek az igényei.

Az eljárás nem lenne „új keletű dolog”, hiszen Szaúd-Arábia, az emírségek, Egyiptom és szövetségeseik júniusban megszakítottak minden kapcsolatot Katarral, és gyakorlatilag blokád alá vonták az apró félszigeten fekvő országot arra hivatkozva, hogy Katar beavatkozik belügyeikbe, és terroristákat támogat. Doha visszautasította a vádakat, és elzárkózott mindenféle ultimátum teljesítésétől. A konfliktus azóta is tart.

A gazdag Katarral ellentétben azonban Libanonnak sem természetes, sem pénzügyi forrása nincs a válság átvészelésére, ezért az emberek aggódnak.

Az Öböl térségében körülbelül 400 000 libanoni állampolgár dolgozik, és az általuk az országba érkező, évi 7-8 milliárd dollár értékű pénzátutalások létfontosságú készpénz-forrást jelentenek, hogy a gazdaság és a nagymértékben eladósodott kormány úgy-ahogy tovább működhessenek.

„Ezek komoly fenyegetések a libanoni gazdaság számára, ami már enélkül is szörnyű állapotban van. Ha csökkentik a pénzátutalásokat, akkor katasztrófa lesz” – nyilatkozta a Reutersnek egy vezető libanoni tisztviselő.

A fenyegetések nem mástól, mint Szaad Haríri libanoni ex-kormányfőtől érkeztek, aki november 4-én mondott le, valószínűleg szaúdi nyomásra. Haríri vasárnap figyelmeztetett az esetleges arab szankciókra és több ezer libanoni megélhetésének veszélyére az Öbölben. Vázolta továbbá a szaúdi feltételeket Libanon számára, hogy az ország elkerülje a szankciókat. Ennek legfontosabb eleme, hogy meg kell akadályozni a Hezbollah regionális konfliktusokba történő beavatkozását, különösen Jemenben.

Egy, a szaúdi gondolkodást ismerő libanoni forrás szerint Haríri interjúja „jelezte, hogy mi várhat ránk, ha nem sikerül valódi kompromisszumot elérni: ugyanaz a forgatókönyv, mint ami Katarral történt”. Az azonban nem valószínű, hogy a Hezbollah vagy Irán hajlandó lenne bármiféle engedményeket tenni Rijád felé.

Sarkis Naoum libanoni elemző szerint Rijád akarta, hogy Haríri visszatérjen Libanonba, és kényszerítse párbeszéd megnyitására Michel Aoun elnököt a feltételek teljesítése érdekében.

„Meg kell találniuk az arany középutat, amely kielégítő lesz a szaúdiak számára. Ha Szaúd-Arábiának döntenie kell a büntetőintézkedésekről, akkor biztosan megteszik. Nem volt cukor bevonat. A szankciókat egyértelműen kifejtették. Azt akarják, hogy Libanon elszakadjon a Hezbollahtól” – mondta Naoum.

Új szaúdi politika

A külföldi támogatók iránti elkötelezettség nem új dolog Libanon számára. A szunniták mindig Szaúd-Arábiától kértek segítséget, míg a síita libanoniak Teheránhoz fordultak.

„A libanoniak mindig külföldi hatalmak ügynökei voltak. Megkapják pénzüket, ígéretet tesznek, kötelezettségeket és szövetségeket vállalnak. Ám miközben Hezbollah teljesítette Iránnak tett ígéreteit, a szunnita frakciók csak csalódást okoztak Rijádnak” – fogalmazott Naoum.

Rijád több milliárd dollárt adott Libanonnak, hogy segítse az 1975-90-es polgárháború után történő újjáépítést. Most azonban úgy tűnik, az olajnagyhatalom kész komoly gazdasági kárt okozni az országnak, ha ez az ára a Hezbollah hazai és a térségbeli gyengítésének.

Kapcsolódó cikkeink:

• Szaúd-Arábia egyre inkább putyinizálódik
• Káoszba taszíthatja az országot a libanoni miniszterelnök lemondása

Forrás: Reuters / Kitekintő