A BASF-hez kerülhetnek a Bayer egyes üzletágai

A Bayer német vegyipari konszern eladja agrárvegyipari üzletágának azon területeit konkurensének, a német BASF vegyipari konszernnek, amelyek versenyjogi szempontból esetleg akadályozhatják az amerikai Monsanto akvizíciójának engedélyezését – jelentette be a Bayer pénteken.

A Bayer és a BASF megállapodást írt alá pénteken a Bayer agrárvegyipari üzletága, a Crop Science egyes tevékenységeinek, vetőmagtermelő és növényvédelmi üzletágának az eladásáról 5,9 milliárd euró értékben. Az érintett területekkel a Bayer 1800 alkalmazottal 1,3 milliárd eurós forgalmat bonyolított és 385 millió euró működési eredményt ért el 2016-ban.

A Bayer 2016 szeptemberében jelentette be a vetőmagok előállításával foglalkozó amerikai Monsanto felvásárlását 66 milliárd dollárért.

  • Kapcsolódó cikkeink:

65 milliárd dollár fölé emelte felvásárlási ajánlatát a Bayer

Harminc versenyhivatali eljárás vár a Bayer-Monsanto üzletre

Újabb szervezet vádolta meg a Monsantot rákkeltő anyagok használatával

Brüsszel az év közepe óta vizsgálja versenyjogi szempontból a Monsanto felvásárlását, a Bayer-Monsanto fúzió engedélyezéséről 2018 elejéig hozza meg a döntést az Európai Bizottság. Margrethe Vestager versenyjogi biztos augusztusban közölte, hogy nem tartja elegendőnek a Bayer által 2,5 milliárd euró dollár értékben kilátásba helyezett aktíva értékesítéseket és egyúttal a vizsgálatok kiterjesztését jelentette be.

A Bayer-Monsanto fúziót még az illetékes amerikai hatóságoknak is engedélyezniük kell. Ha az üzlet sikerrel zárul, akkor a Bayer a vetőmagok és gyomirtók világpiacának több, mint negyedét tartja majd ellenőrzése alatt, ha viszont a versenyhivatali eljárások miatt meghiúsulna a felvásárlás, akkor csak a Monsanto jár jól, a Bayernek ugyanis ez esetben 2 milliárd dolláros felmondási díjat kell fizetnie a Monsanto felé.

Forrás: MTI/dpa/Reuters/Kitekintő

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »