Bahrein vagyonbefagyasztással bünteti tovább Katart

Bahrein központi bankja (BNA) utasította a királyság területén működő pénzügyi intézeteket, hogy fagyasszák be a Katarhoz kötődő 59 természetes és 12 jogi személy a bankszámláit és egyéb javait.

„A központi bank rendeletet adott ki a Bahreini Királyságban működő minden pénzügyi intézmény számára, hogy fagyasszanak be a terrorizmus-listán szereplő minden természetes vagy jogi személyhez kötődő számlát, készpénzt, betétet, beruházást, biztosítási kötvényt és pénzügyi tranzakciót” – olvasható a BNA közleményében. Hozzáteszi: azt is kérték az említett bankoktól, hogy mielőbb adjanak át minden birtokukban lévő információt a listán szereplő személyekről.

Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein, Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek a múlt hét elején jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, azzal vádolva a katari vezetést, hogy terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és beleavatkozik a belügyeikbe. Több afrikai ország jelezte, hogy támogatja a Katar elszigetelésére irányuló próbálkozásokat.

A diplomáciai kapcsolatok megszakításával Katar teljesen elszigetelődött, megszakították vele a légi, tengeri és szárazföldi összeköttetést is. Szaúd-Arábia lezárta az egyetlen katari határátkelőjét, amelyen keresztül a félszigeten fekvő emírségbe érkezett az élelmiszerszállítmányok negyven százaléka.

Ali Serif el-Emadi katari pénzügyminiszter közölte hétfőn az CNBC tévével, hogy országa könnyen meg tudja védeni gazdaságát és fizetőeszközét az arab országok szankcióinak hatásától. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőintézkedéseket foganatosító országok is pénzt fognak veszíteni a blokád miatt, az üzleti szférára gyakorolt kedvezőtlen hatásuk miatt.

Emadi szerint Katarban – amely a cseppfolyósított gáz legnagyobb exportőre a világon – a gazdaság és az energiaszektor alapvetően a megszokott mederben működik, és a szankcióknak eddig nem volt komolyabb hatásuk az élelmiszerek és más árucikkek importjára sem. Katar importálhat termékeket Törökországból, a Távol-Keletről vagy Európából. Doha a gazdaság még erőteljesebb diverzifikációjával fog reagálni a válságra – mondta.

A válság nyomás alá helyezte a katari rijalt és a határidős devizakereskedelmet, de Emad szerint nem ad okot aggodalomra sem ez, sem a katari tőzsdemutató közel tíz százalékos zuhanása sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katari devizatartalékok és a befektetési alapok tőkéje a nemzeti össztermék (GDP) több mint 250 százalékára rúgnak, ezért az embereknek nem kell aggódniuk a válság vagy a katari rijal elleni esetleges spekulációs támadások miatt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek