Szaúd-Arábiának és több szövetségesének a szakítása Katarral az egész világot zavarba ejti, de Teherán akár hasznot is húzhat a válságból az AFP francia hírügynökség által kedden megkérdezett elemzők szerint.
Hétfő reggel óta már kilenc ország – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius, a Maldív-szigetek és Mauritánia – jelentette be, hogy megszakítja, Jordánia pedig azt, hogy alacsonyabb szintre korlátozza diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézkedésként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, és kiutasították az Arab-öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait.
Denis Bauchard, a francia Nemzetközi Kapcsolatok Kutató Intézetének (IFRI) elemzője rámutatott, hogy a Katar és Szaúd-Arábia közötti viszony az elmúlt években végig rossz volt. Ennek oka szerinte a katari diplomácia szócsövének számító al-Dzsazíra hírtelevízió, illetve a Katar által az „arab tavasz” felkelőinek és a Muzulmán Testvériségnek nyújtott támogatás volt.
Az ankarai Iráni Tanulmányok Központja (CCG) agytröszt kutatója, Farhad Rezaei szerint a szaúdiak egységfrontot akarnak létrehozni Irán ellen, és ezért van szükségük arra, hogy minden ellenkezést kivédjenek. A katariakat azért büntetik, mert nem osztják „Szaúd-Arábiának az Iránnal szembeni megszállottságát” – mondta az elemző, aki szerint több más Perzsa(Arab)-öböl menti állam sem osztozik ebben a megszállottságban, de egyikük sem képes annyira ellenállni a szaúdi nyomásnak, mint Katar.
Trumpnak köze lehetett a dologhoz?
A Perzsa(Arab)-öböl menti válság már csak azért is sajátos, mert Donald Trump amerikai elnök két héttel ezelőtti közel-keleti útja után tört ki. Az amerikai elnök rijádi beszédében egy kalap alá vette az Iszlám Állam (IÁ) és az al-Kaida terrorszervezeteket Iránnal, és már-már iráni rendszerváltást sürgetett, látványosan szakítva elődje, Barack Obama közel-keleti politikájával.
Bauchard szerint a kapcsolatok megszakítása kétségkívül Mohammed bin Szalmán szaúdi helyettes trónörökös kezdeményezése volt, aki teljes erővel a Washingtonnal való megbékélés mellett száll síkra. A döntést valószínűleg az Egyesült Államok kezességvállalása nélkül hozták meg – vélte az elemző, aki szerint a szakítás zavarba ejt mindenkit, így az Egyesült Államokat is, mivel Katarban működik a térségbeli legnagyobb amerikai légitámaszpont. Ebből következően várhatóan mindenki igyekszik majd távol tartani magát a vitától, mindenkit egyetértésre szólítva fel – fogalmazott.
Valóban, a világ vezetői – köztük Trump is – az Öböl-menti országok egységét sürgetik
A Fehér Ház közlése szerint Trump kedden, washingtoni idő szerint a kora délutáni órákban telefonon tárgyalt Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal. Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető „a terrorista szervezetek finanszírozásának és a térség valamennyi országában a szélsőségesség terjedésének megakadályozása érdekében teendő alapvető lépéseket” vitatta meg. A beszélgetés során az amerikai elnök annak fontosságát emelte ki, hogy „az Öböl-menti Együttműködési Tanács egységes fellépésének sorsdöntő szerepe van a terrorizmus legyőzésében és a térség stabilitásának elősegítésében”.
- Trump szavait megint finomítani kellett
Az elnök Twitter-bejegyzései után a kormányzat tisztségviselői – észlelve a bejegyzések esetleges diplomáciai károkozását – egymás után tették közzé nyilatkozataikat. A Pentagon szóvivője, Jeff Davis dicsérte Katart „a regionális biztonság iránti tartós elkötelezettségéért” és mert biztosítja a Dohához közeli al-Udeid légitámaszpontot az amerikai hadsereg számára.
A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer jelentéktelenebbé igyekezett tenni az elnöki Twitter-bejegyzésben foglaltakat: arra emlékeztetett, hogy „az elnöknek nagyon-nagyon konstruktív megbeszélése volt a katari emírrel Rijádban”. Dohában az Egyesült Államok katari nagykövete, Dana Shell Smith Twitter-üzenetben is közzétette a nagykövetség közleményét, amely Katar „nagyszerű partnerségét és igazi előrehaladását” méltatja a terrorizmus finanszírozásának megállításában.
A Katarral inkább jó kapcsolatokat ápoló Franciaországot is zavarba ejti a hétfői döntés. A Dohával ápolt jó viszony főként Nicolas Sarkozy elnöksége (2007-2012) között volt látványos, utódja, Francois Hollande (2012-2017) inkább a Szaúd-Arábiával való egyensúlyra törekedett, ahol nagy pompával fogadták 2015-ben. Szerződést viszont csak keveset írtak alá, a Trump-látogatás és az általa bejelentett 380 milliárd dolláros szaúdi szerződések után kérdés, hogy mi marad a többieknek – mutatott rá Denis Bauchard.
Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden külföldi nagykövetek előtt tartott beszédében Katart támogatva kijelentette: nem old meg semmilyen problémát az Arab-öböl nyugati partján fekvő kisállam elszigetelése, a többi között szankciókkal. Ankara ugyanakkor továbbra is azon lesz, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a válság rendezésére – tette hozzá. A török elnök emellett elismerően nyilatkozott arról, hogy Katar higgadt és konstruktív álláspontra helyezkedett a viszályban. Leszögezte: Doha hatékony harcot vív a terrorcsoportok ellen.
Oroszország elvi álláspontja, hogy a válsághelyzeteket párbeszéd útján kell rendezni – jelentette ki a katari emírnek kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin a nap folyamán telefonon beszélt Tamím bin Hamad ász-Száni emírrel és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is. Az orosz elnök és a katari uralkodó szót ejtett a gazdaság, a kereskedelem és a beruházások terén folytatott kétoldalú együttműködésről is.
- Kapcsolódó cikkeink:
Irán jól járhat a szakítás miatt
Elemzők szerint Teherán szemszögéből nézve a szakítás számos előnnyel járhat, de tovább mérgesítheti az amúgy is ingatag térség helyzetét. Fuad Izadi, a teheráni egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora szerint „a szaúdiak nem értenek a külpolitikához, többnyire harcolnak a szomszédjaikkal”. A válság alkalmat nyújt az iráni kormány számára, hogy a térség érett és felelős vezetőjének szerepében lépjen fel – tette hozzá.
Izadi szerint Teheránnak lehetősége nyílik arra is, hogy szorosabbra vonja a kapcsolatait az immár a légi- és élelmiszerszállítások terén Iránra szoruló Katarral. Miután Rijád és több szövetségese megszakította a diplomáciai, légi, szárazföldi és tengeri összeköttetését Dohával, Irán késlekedés nélkül felkínálta légterét és élelmiszer-exportot javasolt számára.
Kapcsolódó anyagunk: Máris érezteti gazdasági hatását az Öböl-menti viszály
Adnan Tabatabai, a Carpo német agytröszt kutatója szerint a síita Irán nem feltétlenül örül a szunnita vetélytársai közötti megosztottságnak, mivel „végső soron még ingatagabbá teszi a térségét, ez pedig senkinek az érdekét nem szolgálja”. Tabatabai arra is emlékeztetett, hogy Irán és Katar a köztük lévő mély politikai szakadék ellenére – Teherán Bassár el-Aszad szíriai elnököt, Katar pedig az őt megdönteni akaró lázadókat támogatja -, képes a konstruktív gazdasági partneri viszonyra. Katar és Irán osztozik a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Dél-Parsz-Észak-Dom gázlelőhelyen, amelynek az irányításáért és biztonságáért közösen felelnek.
Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/TASZSZ