A határellenőrzés fenntartásáért lobbizik Ausztria

Ausztria ismét meg szeretné hosszabbítani a migrációs válság miatt 2015-ben ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, és arra számít, hogy az Európai Bizottság támogatja majd a tervet – mondta Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter a Die Welt című német lap szerdai számában.

Az Európai Unió tagországainak uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei a közösség általános ügyekért felelős tanácsaként a bizottság ajánlása alapján február elején adtak engedélyt a schengeni övezeten belül egyes ausztriai, németországi, dániai, svédországi és norvégiai határszakaszokat érintő ideiglenes ellenőrzés fenntartására további három hónapig.

A májusban lejáró felhatalmazást annak ellenére is meg kell hosszabbítani, hogy a menekültek száma csökken – húzta alá a Die Weltnek nyilatkozva Wolfgang Sobotka.

Továbbra is szükségesek a nemzeti, tagállami szintű intézkedések, ameddig nem megfelelő az uniós külső határ védelme, “a közrend és a közbiztonság érdekében egész egyszerűen tudnunk kell, hogy ki érkezik országunkba” – mondta az osztrák belügyminiszter. A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy Brüsszel várhatóan támogatja a kezdeményezést, és a határellenőrzés újabb meghosszabbítását javasolja majd az ügyről döntő tagállami szakminisztereknek.

A Die Welt felidézte, hogy a bizottság ugyan legutóbb az ellenőrzés fenntartása mellett foglalt állást, de figyelmeztetett, hogy nem válhat tartóssá a 26 országot – köztük több EU-n kívüli államot – összefogó, belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet rendes működését hátráltató intézkedés. A lap szerint meglehet, hogy a brüsszeli testület a következő helyzetértékelésében már nem a migrációs válságra, hanem a terrorveszélyre hivatkozva javasolja a határellenőrzés fenntartását.

Az Ausztriával határos német tartomány, Bajorország – ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonal és az Észak-Afrika felől érkező menedékkérők áramlása – már jelezte, hogy legalább az év végéig folytatni kell az ellenőrzést.

A migrációs válságnak “még nem látni a végét” – fogalmazott Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban. Hangsúlyozta: a határellenőrzés felszámolása “jelzés lenne az egész világnak arról, hogy Németország ismét nyitva áll, ezt pedig nem akarják az emberek nálunk”.

Jelentősen kevesebb menekült érkezik, de még mindig jönnek

A Berliner Morgenpost című lap szerdai értesülése szerint a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség az év első három hónapjában 13 184 illegális határátlépést regisztrált. A havi 4000 fős átlag ugyan nagymértékű csökkenés a megelőző hónapokhoz képest, de azt is jelenti, hogy továbbra is érkeznek menedékkérők az országba – tették hozzá.

Az érkezők nagyjából egyharmada – 4557 ember – az osztrák-bajor határon lépett be Németországba. Svájc felől 1880 ember, Franciaország felől 1052 ember lépett be illegálisan. További 2575 illegális határátlépést a repülőtereken regisztráltak. A legnagyobb csoportot 1094 fővel az afgán állampolgárok alkották, utánuk 1039 fővel a szíriaiak következnek. Nagyobb számban regisztráltak még nigériai, iraki, albániai és eritreai állampolgárokat is.

Az osztrákok félnek a terrorizmus terjedésétől

Ausztriában a lakosság több mint kétharmada tart a szélsőséges iszlám elterjedésétől és a bevándorlók integrációjának kihívásaitól, és a többség azt gondolja, hogy a legtöbb menekült kihasználja a szociális ellátórendszert – olvasható a Kurier című lap szerdai számában ismertetett közvélemény-kutatási eredményekből. A felmérést a Gfk közvélemény-kutató végezte az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) megbízásából még novemberben.

A lap megjegyzi, hogy éveken át az adóteher, a munkahelyek és a nyugdíjak alakulása aggasztotta leginkább az osztrákokat, most a menekültek, az integráció, az iszlamizáció és a terrortól való félelem foglalkoztatja őket.

A megkérdezettek a szélsőséges iszlám miatti, valamint a munkahelyi és iskolai integrációs kihívások mellett harmadik legfőbbként említették a menedékkérők beáramlása miatti aggodalmukat, negyedikként pedig a nyugdíjuk iránti félelmeiket sorolták.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint a fele véli úgy, hogy a menekültek be akarnak illeszkedni az osztrák társadalomba, azonban az országnak az integráció sokba kerül és keveset hoz. A válaszadók 44 százaléka szerint a más kultúrából érkező menekültek soha nem fognak tudni integrálódni.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A megkérdezettek 92 százaléka szerint a jó szóbeli német nyelvtudás és az ausztriai törvények elismerése a sikeres integráció alapja, 85 százalék pedig a nők és férfiak közötti egyenjogúság tiszteletben tartását említette.

A felmérésben részt vevők túlnyomó többsége szerint az integrációt megnehezíti a hiányzó német nyelvtudás és az ausztriai szabályok, valamint törvények ismeretének hiánya, továbbá az is, ha a megszokott helyi viselkedésformákat figyelmen kívül hagyják. A “szokatlan ruhák”, például a fejkendő viselése a válaszadók 41 százaléka szerint akadályozza az integrációt.

Rudolf Bretschneider, a Gfk kutatójának elemzése szerint a menekültkérdés folyamatos napirenden tartása ideális alapot adott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségének növekedéséhez.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás