Mi a tétje a holnapi török népszavazásnak?

Elnöki rendszert vezetne be és jelentősen kiszélesítené a mindenkori államfő jogköreit Törökországban a módosított alkotmány, amelyről népszavazáson döntenek vasárnap.

A törvényhozás 2017. január 21-án hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amellyel megszűnne a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. Ezekről a változtatásokról döntenek a népszavazáson, amelynek időpontját április 16-ra tűzték ki.

A 18 pontból álló módosítása Török Köztársaság 1923-as megalapítása óta a legmarkánsabb változtatás ennek a mindenkori alaptörvény szövegén.

A módosítással megszűnne a 94 éve létrejött miniszterelnöki intézmény és a mindenkori köztársasági elnök válna a végrehajtó hatalom fejévé. Törökország vezetőjének megnevezését hivatalosan államfőre pontosítanák. Ő jelölné ki és mentené fel a maga mellé állított alelnököt vagy alelnököket, továbbá a kormány minisztereit és több állami főtisztviselőt. Például a vezérkari főnököt, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK), valamint a felsőoktatási tanács (YÖK) számos tagját. A HSYK-t bírák és ügyészek tanácsára (HSK) neveznék át. A testület létszámát a jelenlegi 34 tagról 13 tagra csökkentenék.

Az államfő a törvényhozás jóváhagyásával rendeleteket bocsáthatna ki a végrehajtó hatalommal kapcsolatos ügyekben, de csak olyan területeken, amelyeket az adott törvény nem szabályoz egyértelműen. Rendeletekkel döntene például minisztériumok létrehozásáról, működésük részleteiről és megszüntetésükről. A „törvényerejű rendelet” kifejezést törölnék az alkotmányból.

Az államfő rendkívüli állapotot vezethetne be és ő határozna annak feloldásáról vagy esetleges meghosszabbításáról is. A szükséghelyzetben kibocsátott elnöki rendeletekre vonatkozó korlátozások bizonyos esetekben enyhébbek lennének.

A törvényhozás képviselőinek számát a mostani 550-ről 600-ra emelnék. A képviselők választhatóságának korhatárát 25 évről 18-ra szállítanák le. Az alkotmánymódosítás rendelkezne arról is, hogy ne lehessen képviselő az, aki kapcsolatban áll a katonasággal. A jelenlegi hatályos szöveg ezen a helyen azt írja elő, hogy ne lehessen képviselő az, aki nem teljesítette a kötelező katonai szolgálatot. Az utóbbi kitétel a változtatással kikerülne az alaptörvényből.

A parlamenti és a köztársaságielnök-választást ötévente ugyanazon a napon tartanák. A jelenlegi szabályozás alapján egy parlamenti ciklus négy évig tart. Amennyiben a köztársasági-elnök választás során egyik jelölt sem szerezné meg az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát, második fordulót rendeznének.

A törvényhozás megőrizné egyebek mellett a jogszabályok meghozatalának, változtatásának, eltörlésének, továbbá például a költségvetésről vagy a hadüzenet-hirdetésről szóló döntések képességét is. A költségvetési tervezetet az államfő terjesztené a parlament elé.

A bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége kikerülne a végrehajtó hatalommal szemben gyakorolt parlamenti ellenőrzés eszközei közül. A törvényhozás ugyanakkor büntetőeljárást kezdeményezhetne az államfő ellen.

Az elnöki vétóval visszaküldött törvényt a jelenlegi egyszerű többséggel szemben a parlament abszolút többségének kéne elfogadnia ahhoz, hogy az államfő azt aláírja. Egy 600 fős törvényhozás esetében ez a szám 301 képviselőt jelentene.

Az alkotmánymódosítás révén a legfőbb közjogi méltóság pártjához fűződő viszonya megmaradhatna, míg hagyományosan semleges közszereplőként kell tevékenykednie. Az államfő parlamenti tagsága mindamellett elveszne. Az államfői tisztségre legalább 100 ezer választópolgár, illetve azok a pártok is állíthatnának jelöltet, amelyek a legutóbbi parlamenti választásokon már nem 10, hanem minimum 5 százalékot elértek. Az államfőt legfeljebb kétszer 5 évre közvetlenül választaná a nép.

Az alaptörvény-változtatás értelmében az alkotmánybíróság létszámát 17-ről 15-re csökkentenék, a nemzetbiztonsági tanácsnak (MGK) nem lenne tagja az országos csendőrfőkapitány, a katonai közigazgatás fogalmát törölnék a szövegből és állandó hadbíróságot sem lehetne felállítani a jövőben.

Ha a vasárnapi referendumon az igen szavazatok elérnek legalább 50 százalékot, akkor 2019. november 3-án tartanák a következő elnök- és parlamenti választásokat Törökországban.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »