Külföldön szennyez tovább Kína

A világ egyik legnagyobb gyenge minőségű szénbányája körülbelül 250 mérföldre a pakisztáni Karacsitól nyugatra található, a Thar sivatagban. Annak ellenére, hogy 1990-ben fedezték fel, nagyrészt érintetlen maradt egészen tavalyig, amikor egy kínai beruházó egy 3,5 milliárd dolláros projekt keretében elkezdte kitermelni.

A beruházás egy Pakisztánnak kidolgozott kínai energetikai terv részét képezi, amely magába foglal hét új széntüzelésű erőművet. Ha minden a tervek szerint halad, 2020-ig Pakisztán a szükséges energiájának 24 százalékát szénből nyeri majd a mostani 0,1 százalékhoz képest.

És Pakisztán nincs ezzel egyedül. Tulajdonképpen Kína a legnagyobb és egyetlen olyan ország, amely szénalapú berendezéseket exportál a fejlődő országokba és projekteket finanszíroz. 2001 és 2016 között a kínai pénzintézetek több, mint 50 szénerőmű projektet hiteleztek külföldön, tavaly szeptember óta pedig további 79 széntüzelésű projektben vettek részt kínai vállalatok.

A téma várhatóan nem merül fel Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök e heti találkozóján Floridában, de mivel az Egyesült Államok kihátrált a klímaegyezményből, a világ most Kínától várja, hogy átvegye a vezető szerepet a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Kínának nagyon sok oka van a szénnel kapcsolatos technológiák és berendezések exportjára. A fejlődő országoknak – amelyekben Kínának különböző érdekeltségei vannak kezdve a nyersanyagtól a gyártásig – olcsó energiára van szüksége és a szén illik ebbe az elképzelésbe. Ezzel párhuzamosan a lassuló kínai gazdaság és a légszennyezés elleni intézkedések csökkentették a keresletet új szénprojektet iránt hazai pályán, így Kína energetikai óriásai külföldön keresnek új lehetőségeket.

Ezekben a projektekben pedig az állami tulajdonban lévő kínai hitelintézetek – például a Kínai Fejlesztési Bank vagy a Kínai Export-Import Bank – szívesen segítenek. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 2007 és 2014 között háromból két tengerentúli energetikai projekt, amelyet kínai bankok támogattak, szénnel kapcsolatosak voltak. Ehhez képest, ugyanebben az időszakban a Világbank 96 százalékban a megújuló energiaprojekteket finanszírozta, ide nem számolva a vízenergiát.

Ezen befektetések eredményhatása is érezhető: a kínaiak által 2001 és 2015 között épített tengerentúli szénerőművek kibocsátása megegyezik az Egyesült Államok 2015-ös szénmonoxid kibocsátásának 11 százalékával – ez egy jelentős szám figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok Kína után a világon a második legnagyobb CO2 kibocsátó.

Ezek a számok plusz felelősséget rónak Kínára, hogy minimálisra csökkentsék projektjeik környezetre gyakorolt hatását, de sajnos a 2001 és 2016 között épített erőművek 60 százaléka elavult technológiával épült. Annak ellenére, hogy a többi  – már valamivel modernebb – erőmű hatékonyabban működik, még így is csak körülbelül 10-20 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint régebbi társaik. A legújabb technológiák felhasználásával ez a szám már körülbelül 30 százalékkal csökkenthető lenne.

2015-ben a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetében (OECD) lévő nemzetek megállapodtak, hogy korlátozzák a tengerentúli szénprojektek finanszírozását, és csak a legtisztább technológiákkal üzemelők kapnak támogatást. Ez alól kivételt képeztek a legszegényebb országok.

Természetesen nemcsak Kína felelős a szén körüli hírveréséért. 2007 és 2015 között a G20 országok 76 milliárd dollár értékű külföldi szénprojekteket finanszíroztak és alapvető tény, hogy a fejlődő országoknak olcsó energiára van szükségük. A kínai vezetők ugyan homályos ígéreteket tettek az alacsony széntartalmú technológiák támogatásával kapcsolatban a 2015-ös klímaegyezménynél, viszont ma erősen kérdéses, hogy ezen ígéretből mit kell valóban betartaniuk.

Ha Kína azt akarja, hogy komolyan vegyék, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem vezetőjét, akkor nem táncolhat vissza. Vállalnia kell, hogy csak a legmodernebb és legkörnyezetbarátabb szénprojekteket támogatja úgy külföldön, mint Kínában. Egyben több forrást kellene fordítania megújuló energiát előállító létesítményekbe a fejlődő országokban is, Pakisztánban például a szénerőművek mellett szerény támogatást kapnak a nap- és szélerőmű projektek is. A kínai pénzre és szakértelemre nagyon nagy szükség van ezekben az országokban, bölcsen kellene elkölteni.

Kapcsolódó cikkünk: Kína szerint nem léteznek mesterségesen létrehozott szigetek

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Engedett a horvát kormány, visszaállítják a megemelt nyugdíjkorhatárt

A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás