Donald Trump megválasztott amerikai elnök sajtóértesülések szerint valószínűleg egy Moszkva által orosz földről kitiltott volt republikánus szenátort jelöl majd a hírszerzés csúcsvezetőjének, a 73 éves Dan Coatsot.
A jelölés rendkívül kényes kérdés a megválasztott elnök számára, aki pillanatnyilag vitában áll az amerikai hírszerző szervekkel, s nem csekély a feszültség közte és a hírszerző apparátus között, elsősorban az orosz hackertámadások megítélése miatt. Dan Coats jelölésével Trump – elemzők szerint – megnyugtathatja mindazokat, akik szerint túlságosan is elnéző és baráti magatartást tanúsít Oroszország, illetve Vlagyimir Putyin elnök iránt.
A 73 éves Coats mostanáig indianai szenátor volt, s egyike annak a hat szenátornak és három fehér házi tisztségviselőnek, akiket Moszkva 2014-ben – válaszul a Krím bekebelezése miatti szankciókra – kitiltott Oroszországból. A szenátor akkor úgy nyilatkozott: „megtiszteltetésnek” érzi, hogy így került a Kreml célkeresztjébe.
Dan Coats 2001 és 2005 között az Egyesült Államok Németországban akkreditált nagykövete, az elmúlt négy esztendőben pedig a szenátus hírszerzési bizottságának tagja volt. Oroszország éles bírálójaként tartják számon.
Kerry: Washington előre figyelmeztette Moszkvát
Barack Obama amerikai elnök és külügyminisztere, John Kerry közvetlenül Oroszországhoz fordult az amerikai elnökválasztás előtt, arra figyelmeztetve Moszkvát, hogy ne avatkozzék be a választási folyamatba. Erről az amerikai diplomácia vezetője beszélt csütörtökön tartott sajtóértekezletén.
Az amerikai diplomácia leköszönő irányítója elmondta, hogy ő és az elnök személyesen vetette fel ezt a kérdést az oroszoknak, de nem hozták nyilvánosságra lépésüket, mivel nem akarták befolyásolni az elnökválasztási folyamatot.
John Kerry a külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján dicsérte az amerikai hírszerző szervezetek munkáját. Kiemelte: „A hírszerző apparátus egésze ellenőrizte, majd újraellenőrizte, és ismételten ellenőrizte a rendelkezésre álló adatokat, s ezt követően jutott arra a következtetésre, hogy az orosz kormánynak köze van a választási folyamatunk befolyásolásának és a beavatkozásnak a kísérletéhez”.
- Kapcsolódó cikkeink:
Arra az újságírói felvetésre, hogy erről miért nem tájékoztatták a közvéleményt az elnökválasztás előtt, Kerry azt válaszolta: rendkívül óvatosan jártak el, mert nem akarták, hogy bárki is azt gondolja, az elnök, a Fehér Ház vagy a hírszerző apparátus bármilyen módon hatást akar gyakorolni a választási eredményekre.
A külügyminiszter – John McCain republikánus szenátorhoz hasonlóan – nem kívánta „háborús cselekedetnek” minősíteni az oroszok hackertámadásait, helyette inkább „rendkívül súlyos témának” nevezte a számítógépes kalózkodást, amelyet sokak szerint Moszkva valószínűleg azért követett el a Demokrata Párt felelős politikusai ellen, hogy így próbálja megzavarni az elnökválasztási folyamatot.
Nem tetszenek Trump kijelentései
Csütörtökön a szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán mind James Clapper, az amerikai hírszerzés csúcsvezetője, mind Michael Rogers admirális, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója fenntartotta és megerősítette azokat a vádakat, hogy Moszkva beavatkozott az elnökválasztási folyamatba. Clapper a többi között arra is felhívta a figyelmet, hogy Donald Trumpnak az amerikai hírszerzés munkájáról elhangzott kijelentései aggasztják az Egyesült Államok szövetségeseit.
Barack Obama elnök csütörtök este az NBC televízió chicagói híradójának adott interjújában hangot adott meggyőződésének, hogy a megválasztott elnök és a hírszerző apparátus közötti feszültségek Donald Trump beiktatása után enyhülnek majd. „Reményeim szerint amikor a megválasztott elnök megkapja a maga hírszerzési jelentéseit, és látja, hogy ezek az ügynökségek milyen profik és hatékonyak, akkor a jelenlegi feszültségek csökkennek majd” – fogalmazott Obama elnök.
Forrás: MTI