Német államtitkár: „Tudnunk kell, mit prédikálnak a mecsetekben”

A német államnak ellenőriznie kell a muzulmán vallási intézményeket, „tudnunk kell, hogy mit prédikálnak a mecsetekben” – mondta a szövetségi belügyminisztérium államtitkára egy pénteki lapinterjúban.

Emily Haber a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a Németországba érkező menekültek túlnyomórészt fiatal szunnita férfiak, akik „természetesen vallási otthont is keresnek” az országban, és így a muzulmán közösségekhez fordulnak, amelyek azért is vonzóak, mert a mindennapi élet ügyes-bajos dolgaiban is segíteni tudnak.

Ezért az államnak tudnia kell, hogy mit hallanak a mecsetekben és gondoskodnia kell arról, hogy az „összhangban legyen demokráciánkkal és értékeinkkel”. Az államnak azt is tudnia kell, hogy kik prédikálnak a mecsetekben és honnan jönnek. „Minél több imámot (imavezető egyházi személyt) nekünk kell kiképeznünk” – mondta az államtitkár.

A mintegy 4-4,5 milliós muzulmán közösség intézményei „nem maradhatnak megfigyelés és ellenőrzés nélkül” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a hatóságok miért hangoztatják úton-útfélen, hogy Németország terrorveszélyben van, azt mondta, hogy azért, mert ez a helyzet. „Az úgynevezett Iszlám Állam Németország elleni támadásokra szólított fel, nem lenne helyes, ha ezt a szőnyeg alá söpörnénk” – mondta Emily Haber.

Terrorveszély idején felerősödik az „alapzaj”, vagyis több értesülés fut be lehetséges támadásokról, azonban ezek nagyon nagy része „alaptalan, őrült, zsákutcába vezető” híresztelés, de a hatóságok minden egyes információnak utánajárnak – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy mostanában napi 3-5 értesülést kapnak a hatóságok állítólagos terrorcselekményekről.

Kiemelte, hogy akkor sem csökkenne a veszély, ha sikerülne visszaszorítani az Iszlám Államot. „Értesüléseink szerint az al-Kaida kiterjeszti tevékenységét” – mondta az államtitkár.

A szélsőséges iszlamizmus legerősebb németországi irányzatával, a szalafizmussal kapcsolatban elmondta, hogy 8650 szalafistát tartanak számon, és közülük került ki majdnem mindegyik úgynevezett terrorturista, olyan személy, aki a Közel-Keletre utazott, hogy csatlakozzon valamely terrorista szervezethez.

Azonban a 8650 szalafista egy „meglehetősen nagy része” elzárkózik az erőszaktól, ezért nem szabad egy kalap alá venni az irányzat valamennyi hívét, mert az csak erősítené összetartásukat.

Ugyanakkor az erőszakkal egyetértő és az erőszakot elvető szalafisták egyformán „elvetnek mindent, amiért mi kiállunk, elvetik államunkat, demokráciánkat, a nőkről kialakított képünket” – mondta a belügyminisztériumi államtitkár.

Hozzátette, hogy a terror útjára lépő iszlamisták a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből indulnak el, vannak köztük iskolai végzettséggel nem rendelkező személyek éppen úgy, mint magasan képzett szakemberek. A bevándorló családból származóak körében viszont közös jellegzetesség, hogy „sokkal jobban beilleszkedtek, mint a szüleik, nagyon jól beszélnek németül és sokkal inkább részei ennek a társadalomnak, mint a felmenőik, mégis a legbrutálisabb eszközökkel utasítják el”.

Egy „ellen-önazonosságot” akarnak felépíteni, amely erőt ad nekik, és gyakori, hogy védekeznek az „igazodással” szemben, amelyet szüleiknél vagy nagyszüleiknél látnak. Ezért fordul elő gyakran, hogy testvérek együtt radikalizálódnak – mondta Emily Haber.

Arra a kérdésre, hogy a nemzetbiztonsági szervek tudnak-e eleget a közveszélyes iszlamistákról, azt mondta, hogy a hatóságok ugyan ismerik a veszélyes embereket, de „csak azt tudjuk, amit tudunk”.

„A párizsi terrortámadásoknál láttuk, hogy becsempésztek embereket, akiket még akkor sem tudtunk volna terrorgyanús személyként azonosítani, ha rendelkeztünk volna a személyi adataikkal” – mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy nincs szükség egy új, közös európai uniós hírszerző szolgálatra, mert nem az intézmények számát kell szaporítani, hanem jobban össze kell hangolni a szervek munkáját. Elsősorban arra lenne szükség, hogy mindenütt azonos fogalmak, kritériumok alapján szűrjék ki a veszélyes embereket és vezessenek egy közös nyilvántartást róluk. Ezen a területen vannak hiányosságok. Németország a leginkább érintett tagállamokkal, köztük Franciaországgal, Belgiummal és Hollandiával tárgyal az ügyről.

A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke, Hans-Georg Maasen egy május elején tartott berlini konferencián elmondta, hogy a hatóság 90 mecsetet tart megfigyelés alatt.