Orosz válaszlépések az EU-ukrán szabadkereskedelemre

Az EU, Oroszország és Ukrajna képviselői hétfőn nem tudtak dűlőre és politikai megállapodásra jutni az EU és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) ügyében. „Ennek a tárgyalássorozatnak ezennel vége” – jelentette be az egész napon át tartó megbeszéléseket követően az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malmström az orosz kormány rugalmatlan hozzáállásának számlájára írta a kudarcot, meglepetésének adva hangot amiatt, hogy Vlagyimir Putyin már két nappal ezelőtt, tehát az utolsó tárgyalási forduló előtt bejelentette, a január 1-jén hatályba lépő megállapodásra válaszul megvonják Ukrajnától a kedvezményes kereskedelemre vonatkozó feltételeket, amelyek az egykori Független Államok Közösségének (FÁK) tagjaira vonatkoznak.

Malmström megerősítette, hogy ezzel az EU a maga részéről lezártnak tekinti a tárgyalásokat és a szabadkereskedelmi megállapodás az előre megjelölt időpontban, 2016. január 1-jén hatályba lép.

A biztos emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság 2014 júliusa óta fokozott erőfeszítéseket tett a kölcsönösen elfogadható alku érdekében, a folyamat során végig nyitott volt a Moszkva által jelzett aggodalmak iránt, és a megállapodás módosítása nélkül gyakorlati megoldásokra vonatkozó javaslatokat terjesztett elő. „Oroszország azonban olyan igényekkel állt elő, amelyeket vagy nem támasztottak alá érvek, vagy nem lehetett teljesíteni őket, mert nem álltak összhangban a WTO vagy az EU jogszabályaival” – hangsúlyozta a találkozót követően kiadott közleményében a testület.

A Bizottság három fő területen hozakodott elő javaslatokkal a 18 hónapon át tartó tárgyalási folyamat alatt, amelynek során 22-szer ültek tárgyalóasztalhoz a felek, ebből 15-ször miniszteri szinten. Ezek a következők: a kereskedelem útjában álló technikai akadályok, állat- és növényegészségügyi előírások és vámügyi együttműködés.

A Bizottság utolsó erőfeszítésként felajánlott az orosz félnek egy folyamatot, amelynek értelmében konkrét problémák felmerülése esetén a megállapodás január 1-i hatályba lépése után is lehetőség nyílt volna az egyeztetésre. Ennek azonban az lett volna a feltétele, hogy Oroszország eltekint a kereskedelmi szankcióktól.

A Bizottság szerint Putyin elnöki dekrétuma a FÁK-ra érvényes szabadkereskedelmi feltételek Ukrajnával szembeni felfüggesztéséről „politikai nyomásgyakorlási elemet” hozott be a tárgyalásokba és „ellentétes volt a minszki nyilatkozat háromoldalú tárgyalások melletti elkötelezettségről szóló elveivel”.

„Oroszország kitartó ragaszkodása egy olyan jogilag kötelező megállapodáshoz, ami az EU és Ukrajna közötti kétoldalú megállapodás újranyitását eredményezte volna, nem lehetett alku tárgya, ahogy azt a tárgyalásokon végig hangsúlyoztuk. A DCFTA módosítására nincs lehetőség, sem közvetve, sem pedig közvetlenül” – erősítette meg az EU kereskedelmi biztosa.