Migráció: Európa nagy része elutasító

A dél- és kelet-európai országok utasítják el a legnagyobb mértékben a migrációt. Az európai országok lakosai inkább csökkentenék a saját hazájukba irányuló bevándorlást, írja az Új Szó.

Ez derül ki abból az összeurópai felmérésből, amelyet a Gallup ügynökség és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) készített, és amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra.  Jellemzően az észak-európai országok a legkevésbé elutasítóak a bevándorlással szemben, míg a legmarkánsabban a dél-európaiak (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Málta) támogatják az országukba irányuló bevándorlás csökkentését. Kelet-Európából kimagaslóan sokan csökkentenék a bevándorlók számát Magyarországon és Csehországban, még tőlük is sokkal elutasítóbb azonban Oroszország, ahol a lakosság 72 százaléka a jelenleginél kevesebb migránst szeretne látni. Nem látják túl szívesen a migránsokat a felmérés szerint az Egyesült Királyságban sem: a britek 69 százaléka csökkentené a hazájukba érkező bevándorlók számát.  Szlovákiában a lakosság csupán négy százaléka értene egyet a migránsok számának növelésével, 37 százalékunk a jelenlegi szinten tartaná a bevándorlás szintjét, 44 százalékunk pedig csökkentené azt.  Féltjük a munkánkat  A kutatás vizsgálta a válaszadók műveltségi szintjét is, amiből az derült ki, hogy az egyetemi végzettségűek az alapfokú végzettségűekkel szemben megtartanák a bevándorlás jelenlegi szintét vagy növelnék azt. Kivételt jelent ez alól Közép- és Kelet-Európa, ahol a magasabban képzettek közül is sokan a bevándorlás korlátozása mellett vannak.  A felmérés arra is rákérdezett, az egyes országok lakosai szerint a bevándorlókat olyan munkákra alkalmazzák-e, amelyeket a helyiek nem szívesen végeznek, vagy a helyiek munkáját veszik el. Az eredmények szerint a jobb gazdasági eredményekkel rendelkező országok lakosai szerint a bevándorlók azokat a munkákat vállalják, amelyek a helyieknek nem kellenek, míg a szegényebb országok állampolgárai féltik saját munkájukat a migránsoktól. Szlovákiában a két csoport aránya majdnem megegyezik, 34 százalék szerint a bevándorlók az alacsonyabb presztízsű és kevésbé jól fizetett állásokba kerülnek, 30 százalék szerint olyan pozíciókba, amelyeket a helyiek is betölthetnének.  Hozzánk nem jönnek  Szlovákiába nem jönnek maguktól a menekültek, derül ki egy uniós felmérésből. Németországban és Magyarországon adták be a legtöbb kérelmet a menekültstátusz elnyerésére az elmúlt hónapokban. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felmérése alapján 2015 második és harmadik negyedévében közel 190 ezren folyamodtak menekültstátuszért Németországban, míg Magyarországon ez a szám elérte a 140 ezret. Több mint 57 ezren regisztráltak Svédországban, és magas az Ausztriában bejegyzettek száma is (több mint 43 ezer fő). A legkevesebben Szlovákiában kértek menekültstátuszt: fél év alatt mindössze negyven személy. A migrációs hullám nyári tetőzése idején, júliustól októberig összesen 15 menekült folyamodott menekültstátuszért a szlovák hatóságoknál. Ebben alighanem közrejátszik az is, hogy a szlovák menekültjogi szabályozás a legszigorúbbak közé tartozik az Unióban. Szlovákia megalakulásától 2015 áprilisáig összesen 650 személy kaphatta meg hazánkban a menekültstátuszt.  2014-es adatok alapján 76 ezer külföldi él Szlovákiában, azaz a lakosság 1,42 százaléka. Az EU-ban csupán Litvániában, Horvátországban, Romániában és Lengyelországban él kevesebb betelepült. Az országon belül a Pozsonyi kerület a legnépszerűbb a külföldiek körében, itt él a csoport harmada. Ezek az emberek azonban javarészt nem afrikai vagy ázsiai országokból érkeztek, az összes nálunk élő külföldi kétharmada uniós állampolgár, a legtöbben csehek (9 654), magyarok (7 323) és románok (6 153).