A migrációs válság hatékony kezelésére készül Európa

A külső határokon ad hoc bevethető európai parti- és határőrtest felállítására terjeszt elő javaslatot kedden az Európai Bizottság, az eddigi leginkább formabontó választ adva a külső határok elégtelen ellenőrzése jelentette kihívásra.

A javaslat ugyan kevésbé radikális annál, amit a testület még néhány hónapja is tervezett, mégis elemzők szerint olyan mértékű beavatkozást jelentene a tagállami szuverenitásba, amit nem lesz könnyű a Tanácsban elfogadtatni.

A Bizottság még néhány hónapja is egy olyan koncepción dolgozott, ami több szakaszban egy európai határőrséggel váltotta volna fel a tagállami határőrizeti szerveket az EU és Schengen külső határain. „Már akkor figyelmeztettük a Bizottságot arra, hogy ez így túl messzire menne. A nemzeti struktúráknak egy európai elemmel való kiegészítése, amelyet szükség esetén a külső határokra lehet küldeni, ugyanakkor már elfogadható lehet a tagállamok számára” – szögezte le a BruxInfónak egy magas rangú EU-forrás.

Úgy tűnik, hogy Brüsszel hallgatott az intő szavakra, mert a kedden javaslandó európai parti- és határőrtest nem a görög, az olasz vagy más tagállami határvédelmi szervek helyébe lépne, hanem egy nagyjából 1500 fős készenléti erő lenne, amit szükség esetén vetnének be a hatósági jogosítványokkal felruházandó határvédelmi ügynökség, a Frontex parancsnoksága alatt.

Ahhoz, hogy a Frontex többek között ilyen karhatalmi feladatokat is elláthasson a jövőben, módosítani kell az uniós jogszabályokat, amelyek a nyolc javaslatból álló keddi csomag részét képezik.

Az európai határőrtestbe a Frontex felhívására a tagállamoknak kötelezően 2-3 napon belül rendelkezésre kellene bocsátaniuk állományuk erre a feladatra is kijelölt részét, akiket aztán a külső határokra vezényelnének. A Frontex ugyanakkor nem dönthetne a határőrtest bevetéséről. Az erre vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság tehetné csak meg.

De, még ezt megelőzően, ha egy tagállam képességeit meghaladná a külső határok védelme, a Frontex egy kockázatfelmérő misszió keretében szakértőket küldene a helyszínre. Az ügynökség ezt követően jelentést készítene az Európai Bizottság részére, amely megállapíthatná, hogy „súlyos hiányosságok” tapasztalhatók az adott tagállamban a külső határ hatékony ellenőrzésében. Ennek a következtetésnek a levonása egyet jelentene a schengeni határkódex 26-ik cikkének beélesítésével. A Bizottság a javaslat szerint kéréssel fordulna az illető országhoz a feltárt hiányosságok azonnali kiküszöbölése érdekében.

Ha a felszólításnak nem lenne foganatja, a testület javaslatot tehetne a tagállamoknak (a Tanácsnak) egy európai határőrtest kontingens tagállamba vezénylésére. A Tanács a javaslat értelmében csak fordított minősített többséggel (a 345 szavazatból legalább 255 szavazattal) vethetné el a Bizottság javaslatát. Azaz, a célba vett tagállamnak kifejezetten nehéz lenne megvétózni a döntést. A módszer kísértetiesen hasonlít arra, amit az úgynevezett hatos gazdasági kormányzási csomagnál alkalmazott az Európai Unió, alaposan megnehezítve a tagállamok számára túlzott deficiteljárás elindításának megakadályozását a közös költségvetési szabályok ellen vétő tagállamok ellen.

Az európai határőrtest koncepció lényegében az európai gyorsreagálású határőrcsapatok nevű (angol rövidítése RABIT) koncepció továbbfejlesztésének tekinthető. Azzal a különbséggel, hogy a RABIT-ot csak kifejezetten a tagállamok kérésére lehet a helyszínre vezényelni (ez történik most a görög szigeteken, a Frontex és a görög kormány 5 nap alatt kell, hogy kitárgyalja az erre vonatkozó műveleti tervet).

Tanácsi források meglehetősen szkeptikusok azzal kapcsolatban, hogy a koncepció simán átmegy majd a Tanácson. Több tagállam, köztük a spanyolok, a ciprusiak és a máltaiak sem szívesen engednék át szuverenitásuknak ezt a nem is kicsi szeletét az EU-nak, hiszen a határok őrzése jelenleg teljes egészében a tagállamok hatáskörében van. Bár a magyar kormány elsőként javasolta a külső görög határ európai erővel történő ellenőrzését, megfigyelők szerint kérdéses, hogy a magyarok és a visegrádi csoport más tagjai hozzájárulnának-e egy ilyen általános jellegű mechanizmushoz, ami kvázi hatáskör-átadással jár az uniós szintre.

Másfelől EU-források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU-török megállapodás ellenére az EU-ba érkező menekültek száma napi szinten néhány hetes csökkenés után újra visszatért az októbert megelőző szintre. Ez konkrétan napi körülbelül 4 ezer érkezőt jelent. Októberben napi tízezerre is felment a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma.

A görög statisztikák ezzel egyidőben továbbra is riasztóak. EU-források szerint a görögök a hozzájuk érkező migránsoknak még mindig csak a körülbelül 20 százalékát regisztrálják, 80 százalékuk tehát úgy megy tovább, hogy egyáltalán nem vették nyilvántartásba őket.

Ez többek között azért is kelt aggodalmat a partnerek körében, mert – miként egy EU-forrás nyilatkozott – „a görögöknek (és az EU-nak) eddig lényegében semmilyen kapacitása nem volt az érkezők biztonsági szempontból történő ellenőrzésére a külső határon”. Márpedig a párizsi terrorcselekmények után különösen nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat nem mehet így tovább. Az EU-nak a Frontex ernyője alatt a biztonsági szempontokat is teljesen integrálnia kell a regisztráció és ujjlenyomatvétel mellett a görög határokon átlépő menekültek szűrésére.

Ugyancsak a terrorizmus elleni harc fokozása jegyében Brüsszel kedden terjeszti elő javaslatát a schengeni határkódex célzott módosítására, lehetővé téve az EU-állampolgárok uniós külső határokon való átlépésekor (alapvetően beutazáskor) való szisztematikus ellenőrzését. Az intézkedés elsődleges célja a tagállamokból származó külföldi harcosok eddiginél jobb nyomon követése és ezzel terrorcselekmények jobb megelőzése.