Újabb banki változások jönnek

November 24-én terjeszti elő az Európai Bizottság az európai betétbiztosítási rendszer fokozatos bevezetésére vonatkozó jogszabályi javaslatot – jelentette be szerdán Valdis Dombrovskis, az euróért és szociális párbeszédért felelős bizottsági alelnök.

A bankuniós project kiteljesítése állt a biztosi testület szerdai orientációs vitájának középpontjában, amelyet követően a Bizottság illetékes alelnöke megerősítette, hogy november 24-én jön ki az a javaslat az európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) létrehozásáról.

Valdis Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az EDIS első lépésben a tagállami betétbiztosítási rendszerek kölcsönözhetnének egymásnak, de azt is csak akkor, ha előzőleg a nemzeti betétbiztosítási alapok forrásait teljesen kimerítették.

A teljes körű európai betétbiztosítási rendszer hosszabb távon, második lépcsőben valósulna meg.

Az EDIS-t a nemzet betétbiztosítási alapokhoz hasonlóan a bankok befizetéseiből finanszíroznák. Dombrovskis szerint ugyanakkor mindez nem jelentene plusz terheket a pénzügyi szektor számára a már korábban eldöntött hozzájárulásokhoz képest.

Elsősorban a német takarékszövetkezetek berzenkednek attól, hogy a náluk elhelyezett megtakarításokból egy európai betétbiztosítási rendszert finanszíroznának. A Bizottság azonban azt állítja, hogy a november 24-I javaslata figyelembe fogja venni a német aggodalmakat és meg kívánja előzni azt, hogy visszaéljenek a rendszerrel.

A Bizottság első lépésként a közelmúltban több kötelezettségszegési eljárást is indított azon országokkal szemben, amelyek a mai napig adósak maradtak a tagállami betétbiztosítási rendszerük felállításával. Brüsszel számára nyilvánvaló, hogy cask olyan országok férhetnének hozzá bármiféle közös alaphoz, amelyek létrehozták a saját rendszereiket.

Valdis Dombrovskis szerint két fő oka van a javaslat előterjesztésének. Az egyik az, hogy a pénzügyi stabilitás és az állampolgárok bizalma a gazdasági növekedés záloga. A másik pedig az, hogy tovább gyengítsék az államok és a bankok között létrejött kockázatos visszacsatolást, léynegében véve azt, hogy ha egy bank bajba kerül, akkor a megmentése ne jelentsen pótlólagos terheket az állami költségvetés számára.

A tagállami betétbiztosítási alapok jelenleg 100 ezer euró összeghatárig nyújtanak védelmet a lakossági ügyfelek egy adott bankban felhalmozott megtakarításaira. De, az egyes tagállami alapok mögött nem áll egy közös európai rendszer, amivel például meg lehetne előzni a bankpánikokat.

“Mindenki egyetért azzal, hogy a bankunió még nem kész építmény. A felügyelet és a szanálás mellett egy hatékony betétbiztosítási rendszerre is szükség van. Ennek európai szinten történő fokozatos kialakításá révén megerősíthetjük a betétesek bankokba helyezett bizalmát és tovább gyengíthetjük a bankok és az államadósság között létrejött köteléket” – fogalmazott Jonathan Hill, a tőkepiaci unióért felelős bizottsági tag.