Az USA nincs elájulva Brüsszel új csodafegyverétől

Az államok és a befektetők közötti vitás kérdésekkel foglalkozó új bírósági rendszer létrehozására terjesztett elő javaslatot szerdán az Európai Bizottság. Az új, átlátható vitarendezési fórum a választott bíróságokat váltaná fel, amelyek vörös posztónak számítanak a transzatlanti partnerség bírálóinak szemében.

Hosszas előkészítés után az Európai Bizottság szerdán előrukkolt javaslatával egy állítása szerint teljesen új típusú bírósági rendszer létrehozására az államok és a befektetők közötti vitás kérdések rendezésére.

A Cecilia Malmström kereskedelmi biztos által a sajtónak bemutatott koncepció a jelenleg érvényben lévő és átláthatatlansága miatt világszerte támadott választott bíróságokon alapuló vitarendezési mechanizmus helyére lépne minden folyamatban lévő és jövőbeli uniós szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásban, és közülük is mindenekelőtt a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) kitárgyalása során.

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer (angol rövidítése ICS) az első lépcsőfok lenne egy befektetési vitákban illetékes állandó nemzetközi bíróság létrehozása felé.

A kereskedelmi biztos azzal indokolta a javaslatot – amiről a Bizottság konzultálni kíván a Tanácssal és az EP-vel, mielőtt jóváhagyás esetén az bekerülne az EU tárgyalási álláspontjába az USA-val a TTIP-ről folyó tárgyalásokon -, hogy a közvélemény bizalma alapjaiban rendült meg a vitarendezési kérdésekben jelenleg döntő választott bírósági modellben, miközben arra is emlékeztetett, hogy éppen az Európai Unió tagállamai folyamodnak leggyakrabban befektetési vitákban ehhez a fórumhoz.

A Bizottság szerint az új rendszer a nemzeti és a nemzetközi bírósági gyakorlatra épül, megerősíti a kormányok szabályozáshoz való jogát, és biztosítja az átláthatóságot, továbbá az elszámoltathatóságot.

„Az új bírósági rendszerre vonatkozó javaslattal új lapot nyitunk. A bíróság maximálisan rátermett bírákból áll majd, átláthatóan végzi majd a munkáját, és az egyes ügyekben világos szabályok alapján hoznak majd ítéletet, ráadásul fellebbezésre is lehetőség lesz. Az új rendszer biztosítani fogja a kormányok szabályozásra vonatkozó jogát és azt, hogy a beruházási vitákat maradéktalanul a jogállamiság elveivel összhangban döntsék el” – jelentette ki Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke.

A leendő bírósági rendszer egy első- és egy másodfokú bíróságból áll majd. A döntéseket a peres felek által választott, nem mindig minden gyanú felett álló ítészek (ügyvédek) helyett az államok és Hatóságok által kinevezett, megkérdőjelezhetetlen szakmai tudással rendelkező bírák hozzák majd meg, a Nemzetközi Igazságügyi Bírósághoz és a WTO fellebbezési testületéhez hasonlóan.

Garanciák lesznek az érdekösszefonódások elkerülésére is. Az új másodfokú bíróság a WTO fellebbezési testületéhez hasonló elvek alapján működik majd. Pontosan meghatároznák, hogy a beruházók milyen feltételek mellett fordulhatnának az új bírósági rendszerhez. Egyúttal a nemekkel, a faji vagy vallási és nemzetiségi diszkriminációs ügyekre, a kártérítés nélküli kisajátításra vagy a bírói döntések figyelmen kívül hagyására korlátoznák azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekkel a befektetők megkereshetnék a bíróságot.

Cecilia Malmström sajtóértekezletén úgy vélte, nem számít arra, hogy túlzottan gyakoriak lesznek az ilyen vitarendezési ügyek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 9 uniós tagállamnak (jellemzően új tagállamokról van szó) már jelenleg is van kétoldalú befektetésvédelmi megállapodásuk vitarendezési mechanizmussal az Egyesült Államokkal. Az ő esetükben tehát egy ilyen új testület ezt kiváltaná.

A kereskedelmi biztos cáfolta azt a gyakran elhangzó érvet, hogy az EU és az USA között a TTIP keretében azért sem lenne értelme egy ilyen vitarendezési mechanizmusnak, mert jogállamokról van szó, és a nemzeti bíróságok mellett nincs szükség ilyen jogi fórumokra. Malmström szerint az Egyesült Államokban nem tiltják például törvények a külföldi vállalkozásokkal szembeni a diszkriminációt. Ezért szerinte egy ilyen befektetői érdekeket védő vitarendezés az EU számára fontosabb, mint az USA-nak.

Arra is rámutatott, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a peres feleknek előbb a fogadó ország igazságszolgáltatásánál kellene jogorvoslatot kérniük, mielőtt az új bírósági rendszerhez fordulnának.

Malmström az új koncepció előnyének tudja be azt is, hogy az eljárások átláthatóan zajlanának, nyílt meghallgatások lennének, interneten is hozzá lehetne fűzni megjegyzéseket, miként az ügyben érdekelt felek véleménynyilvánításra való jogát is szavatolnák.

„A javaslatunk nem csak formai, hanem lényeges tartalmi változásokat is magába foglal” – vélekedett az EU kereskedelmi biztosa.

Malmström kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az EU-kanadai szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) nem nyitják újra, de konzultálni fognak a kanadai féllel kisebb módosításokról, amelyekkel tovább lehet javítani a szerződés vitarendezésről szóló részét.

„Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy az EU-nak politikai problémákat jelentenek a jövőbeli beruházási megállapodások, az amerikai üzleti közösség semmiképpen sem tudja jóváhagyni az EU mostani javaslatát a TTIP jövőbeni modelljéül. A beruházási megállapodások körül mostanában zajló európai vita nem a tényeken alapul és a vita torzulásai nem vihetnek rossz irányba egészséges politikákat. Ha az EU még mindig fontos céljának tekinti a TTIP-et, a mostani javaslat teljesen elhibázott” – húzta le a keresztvizet a javaslatról Marjorie Chorlins, az amerikai kereskedelmi kamara európai ügyekben illetékes alelnöke, aki szerint az USA által ezen a területen az elmúlt években bevezetett reformok sokkal jobb kiindulópontnak számítanak.

Azt Cecilia Malmström is elismerte, hogy azok, akik élből ellenzik a befektetésvédelmet és a szabad kereskedelmet, úgyse fogják szeretni a Bizottság mostani javaslatát. „Ők valószínűleg még az ingyen fagyit is elutasítanák” – tette hozzá félig-meddig tréfásan.