Az IMF üdvözölte a szerb reformokat

A Nemzetközi Valutaalap elismerését fejezte ki Szerbiának és elfogadta a hároméves gazdasági megegyezést, miközben a hivatalos megállapodásra várhatóan október közepén kerül majd sor. A kormány döntését a bérek és nyugdíjak emeléséről azonban elhalasztották.

James Roaf, az IMF-misszió tagja elégedettséggel nyilatkozott Szerbia makrogazdasági stablitását és költségvetési konszolidációját illetően. Az ország becsült GDP-növekedése idén 0,5 százalék, ami különösen jónak mondható, hiszen ezzel Szerbia elkerülte a recessziót.

“Félő volt, hogy a jelentős fiskális szigor hatására veszélybe kerül az állam gazdasági növekedése, azonban szerencsére ennek ellenkezője valósult meg, ráadásul növekvő foglalkoztatottságot és csökkenő munkanélküliséget figyelhettünk meg” – mondta Roaf.

A szerb gazdaságot fenyegető csődöt felváltotta a költségvetési konszolidáció és az ország gazdasági pályája is helyreállni látszik. Az infláció és a szerb valuta árfolyama stabilnak bizonyul. Az ország számára legrosszabb hír mindössze annyi, hogy az állami beruházások a várttól alulmaradtak, ezért a Valutaalap arra sürgeti a kormányt, hogy gyorsítsa fel a strukturális reformokat a további gazdasági- és GDP növekedés érdekében.

A megszorítások következtében 2014 novembere óta a 200 eurót meghaladó szerb bérek 10 százalékkal estek, valamint a nyugdíjakat is progresszíven, azaz 200 euró felett 22 százalékkal, 330 euró felett pedig 25 százalékkal csökkentették. A szerb átlagkereset havi 375 euró körül mozog. Habár Aleksandar Vucic miniszterelnök korábban megígérte, hogy a kormány emelni fogja a béreket és nyugdíjakat, az IMF a tényleges döntést novemberre halasztotta.

Sasa Djogovic piackutató szerint várható volt, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem fog egyhamar beleegyezni a jövedelmek növelésébe, valamint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogyha meg is valósul a bérek emelkedése, az csupán szimbolikus lesz.

Akárhogy is, az ország gazdaságának növekedési pályája most helyreállt, azonban nem szabad megfeledkezni olyan intézkedések felgyorsításáról sem, mint az államigazgatás reformja, a privatizáció, valamint a vállalatok szerkezeti átalakítása, különben az állami költségvetés újra veszélybe kerülhet.