A görög Dávid legyőzheti Góliátot

Minimalista megállapodás felé tartanak a hitelezők és a görögök, amiről előreláthatóan már a jövő héten nyélbe üthetik az alkut. Athén annak ismeretében, hogy az euróövezet nagyjai között politikai konszenzus alakult ki az ország benntartásáról, nyeregben érzi magát, sőt Ciprasz kormányfő szerdai brüsszeli tárgyalásán még új követeléssel is előállt.

Janisz Varufakisz, a sokszor bírált görög pénzügyminiszter már az elején megmondta: az új athéni kormánynak nem kell meghajolnia a hitelezők előtt, mert azok úgy sem engedik kipottyanni Görögországot az eurózónából és a végén elsőként „fognak kacsintani”. A végtelennek tűnő görög drámát közelről figyelő források szerint a gyakorlat egyre inkább a rock sztár külsejű Varufakisz játékelméletét igazolja.

Azóta, hogy a szélsőbaloldali és jobboldali populista pártból álló athéni kormány fülébe eljutott a hír az euróövezet hangadó országainak állítólagos politikai döntéséről, hogy nem engedik kipottyanni Görögországot az euróból, úgyszólván már a legkisebb reformot sem lehet lenyomni a görögök torkán. Erre értesülésünk szerint Alekszisz Ciprasz kormányfő még rátett egy lapáttal, amikor szerda este az Európai Bizottság elnökével és az Eurócsoport elnökével találkozott. Athén ellentámadásba lendülve állítólag most már addig nem kész egy sor vitatott reform ügyében engedni és lezárni a június 30-án kifutó második program ötödik felülvizsgálatát, amíg nem kap konkrét ígéretet egy újabb, sorrendben már harmadik pénzügyi támogatási csomagra.

A görög témát behatóan ismerő források emlékeztetnek rá, hogy kezdetben, 2010 februárjában, amikor a görög ügy elindult, még csak 15 milliárd eurós pénzügyi támogatásról volt szó. Ehhez képest mostanra már 380 milliárd euróra nőtt a csekk, ami magába foglalja az intézmények (eurózóna hitelezők, EKB és IMF) által nyújtott hiteleket és a magánbefektetők által 2012-ben végrehajtott részleges adósságleírást is. A görögöknek időközben kifizetett strukturális és más közösségi alapokkal együtt a számla mára 400 milliárd euró körül van.

És úgy néz ki, hogy jönnie kell egy újabb csomagnak is, mivel a Ciprasz-kormány hat hónapja tartó szabadságharca óta az ország szinte lenullázta mindazokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években nagy áldozatokkal elért: a növekedés beindulását, a munkahelyteremtés felgyorsulását, a költségvetési egyensúly helyreállását, a folyó fizetési mérleg egyensúlyba hozását stb. Ezt most úgy tűnik, hogy az elmúlt hat hónap cselekvésképtelensége teljesen visszacsinálta. A Bizottság május elején a korábbi 2,5 százalék helyett már csak 0,5 százalékos növekedést jósolt idén az országnak, de ekkor is vastagon fogott a testület tolla. Mostanra már fabatkát sem adnak Brüsszelben azért, hogy nem lesz 0 százalék körül, vagy negatív tartományban az idei növekedés.

Ciprasz és húszfős küldöttsége hírek szerint pénteken visszatér Brüsszelbe, hogy folytassa a tárgyalásokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és Jeroen Dijsselbloemmal, az Eurócsoport elnökével. A tárgyalások azonban már nem a hitelezők szájíze szerint megkötött február 20-i megállapodás mentén folynak, hanem egyre inkább úgy tűnik, hogy egy minimális csomagot ütnek majd össze a következő napokban (előreláthatóan a jövő héten), megnyitva ezzel a lehetőséget a még rendelkezésre álló 7,2 milliárd eurós kölcsön, vagy egy részének június vége előtti folyósítása előtt.

A részleteket ismerő források szerint a magukat nyeregben érző, bár a szakadék szélén táncoló görögök számára jelentős engedményekkel érhet véget az alkufolyamat. Ennek egyik jeleként az intézmények már számottevően engedtek a görög kormány számára korábban előírt elsődleges költségvetési többletből (ez a bevételek és a kiadások egyenlege, a kamatok fizetése nélkül), ami eredetileg idén 3, jövőre pedig már 4,5 százalék volt. Ezt egyébként számos szakértő is túlzottnak találta. Most a Financial Times szerint a hitelezők már belemennének idén 1 százalék körüli, 2016-ban 2, 2017-ben 3, 2018-ban pedig 3,5 százalék körüli elsődleges többletbe. Miként egyesek rámutatnak, az alacsonyabb elsődleges költségvetési többlet elfogadása lényegében a görög adósság csökkentésével ér fel.

Úgy tudni, hogy miközben a számokról már megegyeztek, arról még vitatkoznak a felek, hogy ezeket milyen intézkedésekkel érjék el.

Egyre bizonyosabbnak tűnik az is, hogy Athén a szerkezeti reformok terén engedményeket tud kicsikarni a hitelezőktől, akik eldöntötték, hogy nem kockáztatják meg a Grexitet. A nyugdíjak intézmények által reklamált csökkentése helyett várhatóan már csak azok befagyasztásáról lesz szó. De, a szélsőbaloldali populista kormány más területeken sem nagyon akar engedni. Így a nyugdíjak mellett elutasítja a bérek és a kiadások bárminemű csökkentését (a költségvetési kiadások még mindig a GDP 50 százaléka körül vannak, öt év „megszorítás” után, ami elsősorban a bevételi oldalon jelentkezett). Az áfa-kulcsok növeléséről sem akar hallani a Ciprasz-kormány, amely a GDP 5 százalékához(!) közelítő védelmi kiadások megnyirbálását is elveti.

Egyesek attól tartanak, hogy egy szigorú feltételek nélküli újabb pénzügyi mentőcsomagnak romboló hatása lesz az eurózóna egészére nézve, főleg arra való tekintettel, hogy Portugáliától kezdve Spanyolországig más programországok a görögöktől eltérően lelkiismeretesen végrehajtották a házi feladatukat. Más kérdés, hogy számos szakértő szerint a görögök esetében a belső leértékelés (a bérek és az árak csökkentése) sem hatott, mert az országnak úgyszólván nincs exportágazata.

Az ebben a pillanatban legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint a görögökkel a jövő hét folyamán megköthetnek egyfajta technikai szintű megállapodást, ami magába foglalja majd a korábbihoz képest tehát kevésbé ambiciózus reform programot is. Ezt követően nem várnák meg az Eurócsoport rendes június 18-i ülését, hanem a hétvége felé összehívnák az eurózóna 19 pénzügyminiszterét, hogy jóváhagyják a csomagot. Források úgy vélik, hogy egyáltalán nem lesz könnyű lenyeletni majd a békát mindenkivel, de ha morgolódások árán is, a végén mégis megkapja a zöld jelzést a csomag. Ezt követően a tagállamokban sor kerül az alku ratifikálására. Az Európai Központi Bank (EKB) utána engedélyezheti a görög kincstárjegyek értékesítését. Az IMF-hez pedig éppen csütörtökön érkezett be a görög kérés, hogy a június hónapban esedékes összesen 1,3 milliárd eurós törlesztést egy összegben tudhassa le a hónap végén Athén. Az első 330 milliós részletet már pénteken utalnia kellett volna a pénzszűkében álló görög kormánynak.

Addigra, a hónap végéig megérkezhet a pénz is a görög számlára (az ESM 3,6 milliárd eurója biztos), így Athén elkerülheti az államcsődöt.

Mivel június 30-án lejár a görög program, előreláthatóan azt megint egy-két hónappal technikailag meghosszabbítják majd, ami alatt kitárgyalnának egy újabb, az adósság fenntarthatóságát is figyelembe vevő harmadik programot. Emlékeztetőül: tavaly ősszel az akkori konzervatív-szocialista görög kormány még azt mérlegelte, hogy a program december 31-i kifutása után nem kér több pénzt, hanem öt év után a pénzpiacokról finanszírozza magát. Ettől az utóbbi hónapokban egyre távolabb került a tavaly decemberi előrehozott választáson győztes szélsőbaloldali-jobboldali populista koalíció, amely más világot ígért a görög választóknak, de a jelek szerint még jó darabig ugyanúgy a hitelezők jóindulatára szorul majd.