EU: megindulhat a földközi-tengeri katonai műveletek tervezése

Az EU külügy- és védelmi miniszterei együttes ülésükön áldásukat adták egy leendő földközi-tengeri katonai misszió előkészületeire. Eldőlt az is, hogy a műveletek főhadiszállása Rómában, a vezetője pedig egy olasz tábornok lesz. A misszió mandátumának tényleges súlya azonban továbbra is nagyban függ attól, hogy az ENSZ BT mire ad majd pontosan felhatalmazást.

Az EU állam- és kormányfői április végi – migrációs válságnak szentelt – rendkívüli ülésükön bízták meg Federica Mogherini külpolitikai főképviselőt azzal, hogy készítsen elő katonai jellegű missziót a Földközi-tengeren, amelynek célja az embercsempész szervezetek működésének ellehetetlenítése. A tervbe vett akció fontos kiegészítője kíván lenni annak az átfogó programnak, amelyik az életmentő tengeri járőrözéstől, a nem EU-tag tranzitországok határőrizeti képességeinek megerősítésén át a menekülteket „elindító” forrásországok megsegítéséig terjedhet.

Mogherini a közelmúltban egyszer már járt New Yorkban, ahol a szükséges ENSZ BT-mandátum megszerzésének esélyeiről tájékozódott, hétfőn pedig az EU külügy- és védelmi miniszterek nem túl gyakori együttes ülése után jelentette be, hogy a tagországok miniszterei beleegyezésüket adták a leendő katonai misszió tervezésének a megkezdéséhez, a költségvetés kidolgozásához, valamint a tagállami (katonai) felajánlások felméréséhez.

Mogherini reményét fejezte ki, hogy ezekkel a munkákkal ugyanolyan gyors haladást sikerül majd eléri, miként – mutatott rá – a maga nemében az is rekordnak számít, amilyen gyorsan a néhány héttel ezelőtti politikai döntés máris operatív intézkedéseket tudott eredményezni, és ennek köszönhetően a júniusi EU-külügyminiszteri tanácsülés talán már a műveletek megkezdéséről is dönthet.

Úgy vélte egyúttal, hogy addigra jó eséllyel megszületik majd az ENSZ BT – nemzetközi jogi alapot jelentő – felhatalmazása is. Emlékeztetett, hogy az EU-diplomácia intenzív egyeztetést folytat a líbiai hatóságokkal, majd hozzátette: a mostani kibővített miniszteri ülés döntése minden bizonnyal „hatással lesz majd” a leendő New York-i határozatra is, (ahol amúgy – úgymond – néhány héttel ezelőtti tárgyalásai idején „nem tapasztalt komoly politikai akadályokat”).

Mogherini utalt arra is, hogy a leendő földközi-tengeri katonai műveletek több fokozatot is feltételeznek. Közülük az első csupán az embercsempészek észlelését és a vonatkozó információk megosztását foglalja magában. A második fokozat a gyanús hajók befogása és átvizsgálása, és csupán azt követhetné – indokolt esetben – (ahogy most fogalmazott) a kérdéses járművek „semlegesítése”.

Az áprilisi csúcson még a hajók elfogása és megsemmisítése volt az elfogadott meghatározás, de azóta elsősorban orosz részről komoly kifogásokat jeleztek az utóbbi szándékkal szemben – ami az ENSZ BT-egyetértést is alááshatja -, miközben kínai, sőt, amerikai részről is hangzottak el bizonyos fenntartások. Mogherini ezért most – kérdésre válaszolva – igyekezett kerülni a „megsemmisítés” kifejezést, és helyette a „semlegesítésre” helyezte a hangsúlyt, többször is kiemelve, hogy a legfontosabb cél „az embercsempészek üzleti modelljének a megtörése”.

A külpolitikai főképviselő egyúttal fontosnak érezte hangsúlyozni, hogy a hétfői tanácsülés résztvevői is maximálisan egyetértettek abban, hogy a migrációs válság kezeléséhez egyetlen magában álló akció sem lehet sikeres. Átfogó megközelítésre van szükség, amelynek egyaránt része kell, hogy legyen az életmentés a tengeren, a migrációs okok megszüntetése a forrásországokban, és az embercsempész-szervezetek felszámolása.

„A migrációs válság kezelésének egyaránt vannak belső és külső vonatkozásai. A belső tényezőkkel foglalkoztak áprilisban a külügy- és belügyminiszterek együttes ülésén. Most a külső aspektus került terítékre” – mutatott rá.

Mogherini jelezte egyúttal, hogy a következő hetek dolga lesz a tagállami felajánlások megtétele, amelynek során katonai eszközöket és szükséges számú személyzetet és katonai erőt egyaránt várnak majd a tagországoktól az EUNAVFOR MED fedőnevet viselő majdani művelethez. (Az eddigi jelzések szerint Magyarország öt törzstisztet küldene a műveleti parancsnokságra.)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Szövetség nevében annyit már bejelentett, hogy a NATO „kész segíteni” az EU-nak, „ha felkérik erre”.

Az EUNAVFOR MED mandátuma egyelőre 12 hónapra szólna, de ennek időtartama a tényleges szükségtől függően minden bizonnyal meghosszabbítható lesz majd.