Nagyon népszerűtlen a francia elnök

Francois Hollande-hoz a francia lakosság nagy reményeket fűzött három évvel ezelőtt. Bíztak benne, hogy megállítja a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat és mélyreható reformintézkedéseket visz véghez. Ehhez képest tovább nőtt a munkanélküliség és az államadósság, a reformintézkedések mérlege pedig meglehetősen elletmondásos.

2012. május 6-án megtelt a francia baloldal számára oly szimbolikus párizsi Bastille tér. Az egykori börtön helyén több ezren ünnepelték, azt hogy Francois Mitterand után újabb baloldali elnöke van az országnak Francois Hollande személyében. A népszerűsége ekkor az Ipsos szerint 53 százalék, míg az Ifop szerint egészen 61 százalék volt a lakosság körében. Nem volt titok az sem, hogy a majd 20 éve tartó jobboldali kormányzás után (Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy együttesen 1995-2012-ig voltak köztársasági elnökök) az új baloldali elnöktől mindenki sokat remélt.

Azonban Hollande politikája nem hozta meg a várt fordulatot és a mélyreható reformok is elmaradtak. Az egyik leginkább neuralgikus pont, a munkanélküliség három év alatt tovább nőtt, elérve a rekordszámú 3,5 millió regisztrált munkanélkülit. Holott mind a választók, mind az elemzők a munkanélküliség csökkenését várták az újonnan megválasztott baloldali elnöktől.

A Le Figaro című konzervatív napilap szerint a munkanélküliség, a foglalkoztatottság és az államadósság lenne az a három indok, ami legjobban összefoglalja Hollande sikertelen kormányzását. Megválasztása óta több mint 615 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma Franciaországban, ami havi bontásban nem jelent mást mint, hogy 17 600 fő jelentkezett be havonta a munkaügyi hivatalba álláskeresés céljából. Ez 3000 fővel több, mint a Nicolas Sarkozy öt éve alatt mért havi átlag.

A baloldali elnök mérlegét tovább rontják a foglakoztatási adatok, 2014 végére ugyanis Franciaországban csaknem 250 000-rel lett kevesebb munkahely országszerte, 2012. május óta csupán az ipar területén 111 000 munkahely szűnt meg.

Hasonló a helyzet az államadóssággal, melynek emelkedő dinamikáját még ellenzékiként többször a szemére hányta Nicolas Sarkozynek a jelenlegi köztársasági elnök. Azonban a kedvezőtlen tendenciát Francois Hollande-nak és kormányainak sem sikerült megállítania, s így 168 milliárd euróval nőtt az államadósság 2012 májusa óta. Ám észre kell azt is venni – jegyzi meg a lap -, hogy a növekedés üteme lassult, ugyanis negyedévenként csupán 15,3 milliárd euróval nőtt. Ugyanakkor amíg Sarkozy a pénzügyi- és gazdasági válság kellős közepén kormányzott, addig Hollandénak már sokkal kedvezőbb makrogazdasági környezet állt rendelkezésére teszi hozzá a Le Figaro.

Nem szabad elfeledni a már elkezdett reformokat, amelyeket leginkább a Macron-törvénycsomag tartalmaz és sok esetben főként piaci liberalizációt jelent. Ezt az Európai Unió jó iránynak tartja, s bíznak benne, hogy a már megkezdett reformokat nem hagyják abba. A folytatás egyik jele lehet a napokban zajló közoktatási törvénycsomag, amely azonban mind az ellenzéki, mind a baloldali holdudvar ellenérzéseket keltett.

A Le Monde-nak nyilatkozó politológus, David Revault d’Allones a reformokat illetően szkeptikus. Szerinte meglehet, hogy a köztársaság elnöki választások csak két év múlva lesznek, de most decemberben már regionális választásokat tartanak, ahol a szocialistáknak jól kell szerepelniük.

Hollande helyzetét némiképp javítják az elmúlt hónapok pozitív gazdasági eseményei, amelyet főképpen a csökkenő olajárnak és az euró gyengülésének köszönhet. Így egyrészről nőtt a belföldi vásárlóerő, másrészről nőtt a francia termékek versenyképessége a nemzetközi piacokon. Ennek köszönhetően a gazdasági növekedés elértheti erre ebben évben az egy százalékot, míg jövőre akár a 1,5 százalékot is.További bizakodásra adhatnak okot az elmúlt hónapokban bejelentett, főként közel-keleti és indiai hadiipari megrendelések, amelyek a gazdaság e részének termelő kapacitásait évekre előre lekötik.

Francois Hollande megítélése azonban annak ellenére, hogy ígéreteinek 79 százalékát megvalósította, a Le Monde felmérése szerint igen kedvezőtlen: a franciák 81 százaléka negatívan ítéli meg eddigi kormányzását. További problémát okoz, hogy párton belül sem örvend népszerűségnek, főleg a Macron-törvénycsomag miatt.