Startjelet kaphat az EU tengeri katonai missziója

A héten elfogadott migrációs stratégia végrehajtásának első akkordjaként a tagállamok külügyminiszterei hétfőn döntést hoznak az EU földközi-tengeri katonai missziójának létrehozásáról. Az EUNAVFOR MED felállításával az Unió nem várja meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsától mandátumot kapjon az embercsempészek elleni katonai fellépésre, bár ennek végleges hiányában csak meglehetősen fapados műveletről lehetne szó.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei védelmi miniszterekkel együtt tartandó hétfői ülésükön a tervek szerint hivatalos döntést hoznak az EU új földközi-tengeri katonai missziójának felállításáról, lényegében megtéve az első lépést a Bizottság által még szerdán javasolt átfogó migrációs stratégia végrehajtására.

Magyarország tervek szerint öt törzstisztet küldene a várhatóan Rómában felállítandó műveleti parancsnokságra.

A hétfői tanácsi döntés pikantériája, hogy az EU az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása és a feltételek ismerete nélkül fog hozzá a katonai művelet felállításához. Ez azonban diplomaták szerint nem jelenthet különösebb gondot mindaddig, amíg a misszió olyan felderítő és kisebb elfogó műveleteket végez, amelyekhez az Európai Külügyi Szolgálat megítélése szerint nincs szükség nemzetközi felhatalmazásra.

Ha az EKSZ által kidolgozott javaslat megkapja a zöld jelzést a külügyminiszterektől, késlekedés nélkül elkezdődhet a műveleti parancsnokság felállítása, a főhadiszállás kijelölése, a misszió költségvetésének kidolgozása és elindulhat a katonai tervezés. A tempót az olasz Federika Mogherini főképviselő segítségével diktáló Olaszország már be is jelentette igényét a parancsnokság befogadására és már egy olasz tábornokot is megneveztek, akinek a parancsnoksága alá helyeznék az egész műveletet.

Federika Mogherini szerdai sajtótájékoztatóján reményének adott hangot, hogy a hétfői tanácsi döntés és a művelet valamikor júniusban várható beindítása között az ENSZ BT-ben sor kerülhet a szavazásra arról a határozattervezetről, ami az ENSZ alapokmányának 7-ik cikke alapján felhatalmazná az Európai Uniót, hogy erőt alkalmazzon az esetek többségében Líbia partjairól tevékenykedő csempészek ellen, elkobozva és semlegesítve a menekültek szállítására használt bárkákat.

Oroszország, az ENSZ BT egyik állandó tagja azonban már belebegtette a vétót minden olyan határozattervezettel szemben, amely felhatalmazná az EU-t a csempészbárkák megsemmisítésére. De, hírek szerint az Egyesült Államoknak is vannak fenntartásai a tervvel szemben. Az EU hivatalos álláspontja értelmében az ENSZ BT vagy a líbiai nemzeti egységkormány hivatalos meghívására, optimális esetben mindkettőnek a birtokában keríthetne sort a csempészek elleni katonai akcióra.

Diplomaták szerint gondot okozhat, hogy a csempészbárkák jellemzően a Kadhafi egykori tisztjei által ellenőrzött Tripoli környékéről, és nem az EU által talán kissé sietve elismert tobruki hatóságok kontrollja alatt lévő területről indulnak el az olasz partok felé.

A Biztonsági Tanácstól kapott mandátum nélkül az EU-nak jelentős részt vissza kellene fognia a katonai művelet ambícióit. Jól értesült források szerint az EKSZ négy fokozatú tervet tesz le az asztalra a Földközi-tengeren át zajló tömeges embercsempészet üzleti modelljének megtörését tűzve ki az akció fő céljául. Az első két fokozathoz, az embercsempészek műholdas rendszerrel, repülőgépekkel és egyéb módon történő felderítéséhez (első fokozat), továbbá a gyanús bárkák és csónakok feltartóztatásához, átkutatásához, illetve – amennyiben az úszó alkalmatosságon nem lengedezik egy észak-afrikai ország zászlaja – elkobzásához az EKSZ megítélése szerint nem lenne szükség külön ENSZ felhatalmazásra.

Fegyveres fellépéshez azonban már csak az ENSZ BT adhatna engedélyt az EU tengeri katonai missziójának. Federika Mogherini szerdán azt is kizárta, hogy az EU katonai akciót folytasson a szárazföldön, noha az EUObserver birtokába jutott tervezet (diplomaták szerint ezt azóta már vissza is vonták) úgy fogalmaz, hogy az illetékes hatóságokkal való megállapodás esetén szárazföldi jelenlét is elképzelhető lenne.

Máskülönben az ENSZ alapokmány 7-ik fejezetének értelmében az EU hozzáláthatna az embercsempészek hajóinak és eszközeinek a nemzetközi vizeken és a származási országok felségvizein is, függetlenül attól, hogy ezek az országok (illetve azok, amelyeknek a zászlója alatt hajóznak a bárkák) egyetértenek-e vagy sem. Az EUObserver szerint az EU arzenálja a következő elemeket foglalná magába: a csempészbárkákat elfoglaló egységeket, légi és tengeri járőrözést, kétéltű eszközöket, légi, szárazföldi és tengeri csapásmérő egységeket, ideértve a különleges egységeket is. A líbiai vizeken is állomásoztatnának hadihajókat, hogy elijesszék az embercsempészeket.

Az EUNAVFOR MED nevű akció időtartama legalább egy év lenne, de végérvényesen csak akkor számolnák fel, ha a líbiai hatóságok képesek lennének megfelelően ellenőrzésük alá vonni a líbiai partot, elejét véve a csempészek tevékenységének.

Az azóta visszavont papír szerint arra is fel kell készülni, hogy az akció során ártatlan emberéleteket is kiolthatnak.

Az EKSZ-féle dokumentumban az is szerepel, hogy csak idén már több mint 10 ezer illegális határátlépési kísérletre került sor a Földközi-tengeren keresztül. Olasz becslések szerint Líbiában jelenleg is körülbelül 200 ezren várakoznak, hogy elindulhassanak a tengeren Európába.

EU-diplomaták hangsúlyozzák, hogy rengeteg bonyolult jogi kérdés tisztázása várat még magára, mielőtt elindulhat az EU tengeri katonai missziója.