Nálunk volt a legnagyobb az elutasított kérelmek aránya

Az Eurostat kedden közzé tett adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb 2014-ben a pozitívan elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az Európai Bizottság szerdán elfogadandó új migrációs stratégiája a védelemre szoruló személyek EU-tagállamok közötti elosztásának kötelező rendszerére vonatkozó javaslatot is tartalmaz.

Az Eurostat adatai szerint 2014-ben az EU egészében Magyarországon volt a legalacsonyabb – az első fokú döntéseknél 9 százalék – a kedvezően elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az EU statisztikai hivatala egy nappal az Európai Bizottság új migrációs stratégiájának elfogadása előtt hozta nyilvánosságra a legutóbbi, 2014-es helyzetet tükröző menekültügyi adatokat.

Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a tavaly benyújtott 5445 menedékjogi kérelemnek kevesebb, mint 10 százalékát, 510 beadványt bíráltak el pozitívan a hatóságok. A fellebbezésre született 840 végleges döntés közül 40-et bíráltak el kedvezően a hatóságok, ami a másodfokon benyújtott kérelmek 5 százaléka volt. Magyarország után Horvátországban, Luxemburgban és Görögországban volt a legnagyobb az elutasító döntések aránya, illetve a legalacsonyabb a jóváhagyások aránya. A horvátoknál a benyújtott kérelmek 11 százalékát, a luxemburgiaknál 14, míg a görögöknél 15 százalékát bírálták el pozitívan a hatóságok.

A nem Schengen-tag Bulgáriában ezzel szemben a menekültügyi kérelmeknek mindössze 6 százalékát utasították el. Svédországban 77, Cipruson 76, Máltán pedig 73 százalékos volt a jóváhagyott menekültügyi kérelmek aránya. Az EU28-ak átlaga 45 százalék volt.

Az adatsorból az is kiderül, hogy 2014-ben abszolút értékben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtották be a legtöbb menekültügyi kérelmet. Németországban 203 ezer, Svédországban 81 ezer, Olaszországban 65 ezer, Franciaországban 63 ezer, míg Magyarországon 43 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be a hatóságoknál.

Az EU 27 tagállamában (Ausztriáról nincs adat) 2014-ben összesen 185 ezer személy kapott menekültstátuszt, ami majdnem 50 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Németországban 47 600 menekültet, Svédországban 33 ezer, Franciaországban és Olaszországban 20 600, míg Magyarországon 550 főt fogadtak be. Közülük 260-an menekültstátuszt, 265-en kiegészítő védelmet élveznek, 25 személynek pedig humanitárius okokból nyújtottak védelmet.

A befogadott menekültek több mint egyharmada (37%) tavaly Szíriából érkezett. A második legnagyobb etnikai csoportot (8%) az eritreaiak, a harmadikat pedig az afgánok (8%) alkotják. A több mint 68 ezer menedékjogban részesült szíriai több mint 60 százalékát Németország és Svédország fogadta be.

Az Eurostat adatai szerint nálunk 185 szíriai (a teljes létszám 33,6%), 100 afgán (18%) és 65 szomáliai (12%) lelt 2014-ben menedékre.

A menekültügyi statisztikáknak különös aktualitást ad az, hogy az Európai Bizottság szerdán fogadja el az új migrációs stratégiáját, ami átfogó, rövid- és hosszú távú lépéseket magába foglaló választ kíván adni az Európát elsősorban déli irányból elérő menekülthullámra.

A stratégia Bruxinfo birtokába került tervezetének értelmében (ami tehát még változhat) a Bizottság jelzi, hogy már rövid távon (május végéig) olyan szabályokat kíván javasolni, amelyek lehetővé teszik az Európába elsősorban Szíriából és Eritreából tömegesen érkező személyek azonnali védelmét. A javaslat része lesz egy olyan ideiglenes elosztórendszer, amelyből minden tagállam tisztességes és arányos módon kivenné a részét.

A Bizottság azonban nem állna meg itt, és még idén nyáron jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni a védelemre rászoruló személyek EU-n belüli áthelyezésének állandó rendszerére (lényegében egy kvótarendszerre), amikor a külső határok egy szakaszán tömeges menekültáradat jelentkezik. A mechanizmust vészhelyzetekben világos kritériumok alapján az Európai Bizottság aktiválná. Az egyes tagállami kvóták megszabásánál figyelembe vennék a GDP nagyságát, a lakosságszámot, a munkanélküliség szintjét és a múltban menedékjogot kérők számát, továbbá az önkéntes alapon már korábban tett erőfeszítéseket is.

Megfigyelők várakozásai szerint ez a javaslat ütközik majd várhatóan a legnagyobb ellenállásba nem egy tagállam részéről. Többek között Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Nagy-Britannia és Bulgária is elhintette már, hogy harcolni fog egy ilyen javaslat ellen. Más kérdés, hogy – miként azt az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn megerősítette – Nagy-Britannia és Írország az uniós szerződéssel összhangban eldöntheti, hogy belép-e vagy sem a rendszerbe (opt in), míg Dániának eleve kimaradási lehetősége van (opt out). Ha a britek és az írek a csatlakozást választanák, azt a jogszabály elfogadását követő 3 hónapon belül jelezniük kellene.

Brüsszel emellett május végén ajánlással kíván fordulni a tagállamokhoz egy uniós áttelepítési rendszer létrehozására, amelynek keretében egyelőre nem meghatározott számú, az EU határain kívüli menekülttáborokban tartózkodó menekültet (akiket az UNHCR annak ismer el) osztanának el a fentebb már említett kritériumok alapján a tagállamok között. A Bizottság plusz 50 millió euró pénzügyi támogatást kíván nyújtani 2015-ben és 2016-ban a tagállami erőfeszítésekhez.

A migrációs stratégia részét képezi még kísérleti alapon egy menekültügyi központ létrehozása az év végéig Nigerben, ahol a kivándorolni szándékozók menedékjogi kérelemért folyamodhatnak, anélkül, hogy az életveszélyt vállalva útra kelnének a tengeren át Európába.

A Bizottság ezenkívül egy új legális bevándorlási politikát is meghirdet, többek között a kékkártya rendszer kiterjesztésével, azzal a céllal, hogy elsősorban magasan kvalifikált bevándorlókat csábítsanak Európába. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy ezek az emberek nem a helyiektől vennék el a munkahelyeket, hanem a kutatási és mérnöki szakmákban már most is meglévő munkaerőhiányt pótolnák.

A migrációs stratégiával annak szerdai elfogadása után részletesen is foglalkozunk.