Kedvező makrogazdasági előrejelzés Magyarországnak

Februári előrejelzéséhez képest szinte minden vonatkozásban javította a fő magyar makrogazdasági mutatókra vonatkozó prognózisát kedden közzétett tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság. A 3,6 százalékos tavalyi rekord GDP-növekedés ugyan lassulni fog, de 2016-ban így is meghaladhatja a 2 százalékot. Az államháztartás hiánya pedig az időszak végére megközelítheti a 2 százalékos szintet, miközben az államadóssági ráta 74 százalék alá csökkenhet.

Úgyszólván minden fronton javított februári prognózisához képest a 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkozó magyar makrogazdasági mutatókon kedden közzétett tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság.

A pozitív trend a 2014-es gazdasági növekedéssel kezdődik, ami a Brüsszel által még februárban jósolt 3,3 százalék helyett a legfrissebb adatok szerint 3,6 százalék lesz. A vártnál jobb tavalyi eredmény szinte automatikusan húzza maga után a mostani előrejelzés által lefedett 2015-ös és 2016-os növekedési előrejelzéseket: jövőre a februárban várt 2,4 százalék helyett már csak 2,8 százalékra, 2016-ban pedig a korábban jósolt 1,9 százalék helyett 2,2 százalékra lassulhat le a GDP növekedése, ahogy a Bizottság fogalmaz „egy fenntarthatóbb szintre”.

A kiugróan jó tavalyi növekedési adat hátterében a belső kereslet áll, ami 4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A belső keresleten belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás volt a meghatározó tényező. A jelentés aláhúzza, hogy a köz- és magánberuházások felfutását az uniós támogatások gyorsított ütemű felhasználása és a jegybank kis- és középvállalkozásoknak nyújtott növekedési támogatási programja segítette elő elsősorban. A termelési oldalon tavaly kivétel nélkül valamennyi gazdasági ágazat hozzájárult a növekedéshez: az ipari termelés, a szolgáltatások és a mezőgazdaság egyaránt.

Előző, februári előrejelzéséhez hasonlóan a Bizottság ezúttal is megjegyzi, hogy már 2014 második felében láthatók voltak a gazdasági növekedés lassulásának a jelei. 2015-ben és 2016-ban ennek a trendnek a folytatódására lehet számítani, ahogy az uniós támogatások erőteljes beáramlásának és a támogatott hiteleknek a hatásai fokozatosan csökkennek. A Bizottság arra számít, hogy továbbra is a belső kereslet lesz a gazdaság növekedésének motorja, de úgy, hogy a beruházásoktól a magánfogyasztás veszi át a stafétabotot.

A gazdasági tevékenység fellendülésével párhuzamosan a munkanélküliség is hanyatlásnak indult, az állástalanok aránya a 2013-as 10,2 százalékról 2014-ben 7,7 százalékra, jövőre 6,8 százalékra, 2016-ban pedig már 6 százalékra húzódhat vissza. Utóbbi 0,6 százalékkal alacsonyabb a testület február eleji előrejelzéséhez képest. Egyidejűleg a foglalkoztatási és az aktivitási szint növekedésére lehet számítani.

Az inflációs előrejelzésben is változás következett be, hiszen Brüsszel most már 2014-ben és 2015-ben is lényegében 0 százalékos inflációval számol, ami várakozásai szerint a reálgazdaságban jelentkező inflációs nyomások hatására 2016-ban 2,5 százalékra nőhet.

Érdekesség, hogy a Bizottság keddi előrejelzése szerint többségben vannak azok a kockázatok, amelyek a vártnál nagyobb növekedést eredményezhetnek. Az ebbe az irányba ható egyik tényező lehet, amennyiben teljes mértékben végrehajtják, a pénzügyi szektort terhelő különadók kormány által beharangozott csökkentése. Ami a boltok vasárnapi zárva tartását illeti, az elemzés szerint ez rövid időre visszafoghatja a fogyasztást.

A fenti adatok fényében nem meglepő, hogy Brüsszel a magyar államháztartási hiány alakulására vonatkozó előrejelzésein is javított. A 2014-es deficit 2,6 százalék lehet (ez nem változott február óta), ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a kormány hiánycéljánál. A testület elemzésében rámutat, hogy az adó és a társadalombiztosítási bevételek a GDP 0,9 százalékával haladták meg a költségvetésben előrejelzett összeget, ami a gazdaság fellendülése mellett az adóhatóság tevékenységében bekövetkezett javulásoknak köszönhető. Megjegyzik, hogy a plusz bevételek egy részét elvitték a pótlólagos kiadások, miközben az ESA2010-es elszámolási rendszerre való áttérés rontott a főösszegen.

A 2015-ös és a 2016-os évre vonatkozó deficit-előrejelzés már kedvezően módosult. A Bizottság a februári 2,7 százalék helyett a mostani helyzet alapján (ennél még nem vették figyelembe a frissített konvergencia-programot, amit a jelentés lezárásáig nem küldött meg Brüsszelbe a magyar kormány) 2,5, 2016-ban pedig 2,5 helyett már csak 2,2 százalékos államháztartási hiányt prognosztizál. Vagyis az EU-tagság óta először fordulhat elő, hogy a deficit közelebb lesz a 2 százalékhoz, mint a referenciaértéknek számító 3 százalékos szinthez.

A Bizottság még azt sem zárja ki, hogy ténylegesen ennél is alacsonyabb lehet a 2015-ös és a 2016-os hiányadat, ami elsősorban a költségvetés bevételi oldalán potenciálisan jelentkező pozitív fejleményekkel áll összefüggésben. Negatív kockázatok származhatnak viszont az EU által finanszírozott projektekből, mégpedig a függőben lévő pénzügyi korrekciókból és a maximális abszorpció biztosítása érdekében túltervezett projektek költségvetési vonzatai miatt.

Az államháztartás strukturális egyenlege 2014-ben 1,25 százalékponttal romolva a GDP 2,5 százalékára rúgott a Bizottság számításai szerint. A testület várakozásai szerint 2015-ben ezen a szinten stagnál majd a strukturális hiány, mielőtt 2016-ban minimálisan csökkenne.

Az imponáló nominális GDP-növekedés és az alacsony hiány dacára az államadósság GDP-hez viszonyított rátája csak 0,4 százalékponttal 76,9 százalékra csökkent 2014-ben. Az előrejelzés az árfolyamgyengülésnek tudja be a korlátozott mértékű adósságcsökkentést. A forint feltételezett visszaerősödésével és változatlan állami betétek mellett a Bizottság várakozásai szerint 2015-ben és 2016-ban egyaránt több mint 1 százalékponttal csökkenhet éves szinten az államadósság, ami jövőre 75, rá egy évre pedig már 73,5 százalék lehet (februárban még 77,2 és 76,1 százalék volt a prognózis).