Tusk tetemre hívja az energia uniós kétkedőket

Az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a tagállamok vezetőinek elvi hozzájárulását kívánja megszerezni ahhoz, hogy a Bizottság még aláírás előtt véleményezhesse az uniós jognak való megfelelés szempontjából a harmadik országokkal kötött gázszállítási megállapodásokat. Donald Tusk tetemre kívánja hívni azokat a vezetőket, akik ellenzik a gázmegállapodások jobb átláthatóságát.

Az ötdimenziós energia uniós stratégiáról szóló bizottsági közleményhez kívánja megszerezni a tagállami vezetők jóváhagyását a március 19-20-i EU-csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Az állam- és kormányfőkből, továbbá az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökéből álló grémium ugyanakkor soron következő összejövetelén az Energia Uniónak csupán két vetületére, az energiabiztonságra és az energia egységes belső piacára fókuszál majd, és ezekre a kérdésekre összpontosít a zárónyilatkozat tervezete is.

Mindkét kérdéskörben olyan elképzeléseket is felvázolt nemrég közleményében az Európai Bizottság, amelyekkel nem szükségszerűen ért egyet a magyar kormány. Az energia uniós projektet még lengyel kormányfőként elsőként a köztudatba bedobó Donald Tusk ugyanakkor értesülésünk szerint a csúcson tetemre kívánja hívni azokat a vezetőket, akik ilyen vagy olyan okból ellenzik a harmadik országokkal kötendő energia-megállapodások előzetes bizottsági normakontrollját, és ami ezzel szorosan összefügg, az ilyen szerződések nagyobb átláthatóságát.

Tusknak és most már az Európai Bizottságnak is szilárd meggyőződése, hogy a kormányközi és az egész EU gázellátásának biztonságára kiható kereskedelmi megállapodások átláthatóságának javításával elsősorban az orosz gázszállításoktól egyoldalúan függő tagországok jobb alkupozícióba kerülnének Moszkvával és a Gazprommal szemben.

A Bizottság energia uniós csomagjában nemrég azt javasolta, hogy a tagállamok a jövőben kötelezően vonják be a testületet a harmadik országokkal új energia-megállapodásokról folytatott tárgyalásokba, és az üzleti titkok megőrzésének szavatolása mellett nyilvánossá váljanak a cégek által kötött gázszállítási szerződések legfontosabb paraméterei, például az árak.

Brüsszelnek ezt a kíváncsiságát azonban több tagállamban is indiszkréciónak, a nemzeti szuverenitás megnyirbálására tett kísérletnek nevezik. Köztük a magyar miniszterelnök, aki már előre jelezte, hogy nem fogja beadni a derekát.

Tusk a csütörtöki-pénteki találkozón mégis a tagállamok vezetőinek elvi beleegyezését szeretné megszerezni ahhoz, hogy a Bizottság egyfajta előzetes (ex ante) normakontrollt gyakoroljon, még idejekorán felmérve azt, hogy egy tagállam és egy forrás ország között tárgyalt szerződés vajon összhangban áll-e az uniós szabályokkal. Az EiT elnökének környezetében nem értenek egyet azokkal a kifogásokkal, hogy ez a fajta megközelítés növelné a bizonytalanságot az üzleti szférában. Éppen ellenkezőleg, mutatnak rá, a Déli Áramlat gázvezeték példáját felhozva, amelyről csak utólag derülhetett ki, hogy több pontban is ellentétes az uniós szabályokkal.

A csúcs szövegtervezetének energia unióról szóló része „a gázpiac átláthatóságának megerősítésére hív fel, a külső szállítókkal kötendő minden olyan megállapodásnak az uniós joggal az energiabiztonsági prioritásaival való teljes összhang biztosításán keresztül, amelyek az EU energiabiztonságát érintik”.

A vezetők emellett a gáz- és a villamos energia infrastruktúrák egymással való összekötésének felgyorsítását, a meglévő energiaszabályok maradéktalan és szigorú végrehajtását, továbbá a villamos energia és a gázellátás biztonságát célzó jogi keret megerősítését sürgetik majd várhatóan.

A szövegtervezet kitér a közös gázvásárlásra is, ami Tusk egy évvel ezelőtti javaslatának a transzparencia mellett a másik oszlopa volt. Ebben a kérdésben azonban egyelőre csupán egy önkéntes gázvásárlási mechanizmusa különböző opcióinak a felmérése a szándék, teljes összhangban a WTO-szabályokkal és az EU versenyjogi előírásaival.

Az Európai Tanács elnöke nevük mellőzését kérő források szerint arra kéri majd a gázmegállapodások körüli nagyobb transzparenciát ellenző vezetőket, hogy mondják el, mi a bajuk az elképzeléssel. „Eddig csak eléggé formális érveket hallottunk az ellenzők részéről” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy tanácsi forrás.

Donald Tusk mindenesetre fel van készülve arra, hogy nem lesz könnyű vita. Bár a kezdeményezéssel szemben kételyeket megfogalmazó tagállamok pontos számát nem tudni, nyílt titok, hogy több ország is – nem feltétlenül ugyanabból az okból – ellenzi azt, hogy kormányközi vagy kereskedelmi szerződések körül nagyobb átláthatóságot teremtsenek.