Vízumliberalizációt sürgetünk az ukránokkal és a grúzokkal

Magyarország a tervbe vettnél jóval ambiciózusabb és hitelesebb keleti partnerségi reformra sarkallja az Európai Uniót, és a május végi rigai csúcson előrelépést szeretne látni az ukrán és a grúz vízumliberalizáció ügyében – jelentette ki a külügyi tanács hétfői ülését követően Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője.

Magyarország arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy a jelenleg tervbe vettnél „sokkal ambiciózusabb, bátrabb és hitelesebb kezdeményezést tegyen” a Keleti Partnerség ügyében – közölte újságírókkal a külügyi tanács hétfői ülésének szünetében a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter az ukrán és a grúz vízumliberalizáció jelentős mértékű felgyorsítását hozta fel példaként arra, hogy miként ajánlhatna fel az EU a keleti partnereknek a május végi rigai csúcstalálkozón egy ambiciózusabb csomagot.

A magyar diplomácia irányítója szerint az ukrán válság esetleges eszkalációja által elindított menekültáradat nem perdöntő a vízumliberalizáció szempontjából, mert egy ilyen rendkívüli esetben mindegy, hogy van-e, vagy nincs vízumkötelezettség.

A külügyi tanács napirendjén volt a migráció kérdéskörének megvitatása is. Szijjártó elmondása szerint arra kérte az EU-t, hogy tegyen lépéseket azoknak a tényezőknek a visszaszorításáért, amelyek ösztönzik a menekült kérelmekkel való visszaéléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben 2012-ben 2157 menekültügyi kérelmet nyújtottak be hazánkban, addig ez a szám 2014-ben a húszszorosára, 42777-re emelkedett. 2015. március elejéig már elértük a 2014-es mennyiség felét, ami a külügyminiszter szerint mutatja, hogy milyen példa nélküli nyomás nehezedik Magyarországra.

A BruxInfónak arra a kérdésére, hogy a keleti partnerekkel megkötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodások hogyan lennének összeegyeztethetők a Moszkva által forszírozott eurázsiai vámunióval, a külügyminiszter leszögezte, hogy az EU csak azokkal az országokkal köt ilyen megállapodásokat, amelyek ilyen szándékot jeleznek. Emlékeztetett rá, hogy a hat volt szovjet tagállam az Unióhoz való közeledés szempontjából legalább három különböző csoportra osztható, és a keleti partnerségi politika megújítása során egyébként is az eddiginél jobban tekintettel kellene lenni az egyes partnerek ambícióira. Azerbajdzsán esetében például fontosnak nevezte a Kaszpi-tenger mellett fekvő ország jövendőbeli szerepét az EU gázellátásában, Belarusz esetében pedig a minszki megállapodásban betöltött szerepének a mérlegelését.

Szijjártó a BruxInfo kérdésére megerősítette: a magyar kormány egyetért azzal, hogy a minszki békemegállapodás teljes és maradéktalan végrehajtásától tegyék függővé az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldását. „Minszk teljes és maradéktalan betartatását támogatjuk. Mi ehhez tartani fogjuk magunkat” – közölte.

Mivel a minszki megállapodás az év végére irányozza elő a béketerv utolsó elemének a végrehajtását (amikor is az ukrán katonáknak kellene átvenniük az Oroszországgal közös hatás ellenőrzését), ezért ez a kitétel effektíve azt jelenti, hogy az EU legkorábban az év végén oldhatná fel a Moszkvával szemben tavaly júliusban bevezetett gazdasági szankciókat. Emlékeztetőül: a szektorokat sújtó korlátozó intézkedések egy év elteltével július végén járnának le.

A szankciók meghosszabbítása így a minszki megállapodáshoz kötve tulajdonképpen technikai kérdés, amivel tanácsi források szerint elkerülhető lenne egy az EU egységét veszélyeztető vita (erről bővebben lásd március 13-i anyagunkat). Az ügyben azonban egyelőre nincs konszenzus a tagállamok között, bár Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője a csütörtökön kezdődő EU-csúcson egyfajta elvi egyetértésre szeretne jutni ebben a kérdésben.

A magyar diplomácia irányítója hozzátette, hogy a szankciók szigorításáról akkor lehet szó, ha minőségileg új helyzet áll elő. Elismerte ugyanakkor, hogy a tagállamok pontosabban nem írták körül, hogy mit tekintenének ilyen minőségi fordulatnak.