Obama is megadóztatná az offshore-profitot

Az amerikai cégek offshore tárolt, adózatlan jövedelme évente több, mint 20 milliárd dollár kiesést jelent az amerikai Államkincstárnak. Obama ezeket a jövedelmeket egyszeri, 14 százalékos adó alá vetné – a befolyt összeget pedig infrastruktúra-fejlesztésre költené.

Az amerikai vállalati adókulcs 35 százalék szövetségi szinten, azonban ezt kevés cég fizeti ki (a Citizens for Tax Justice jelentése szerint 288 vizsgált cég összesen csak 19,4 százalékot fizetett éves szinten 2008-1012 között; a cégek harmada 10 százalék alatt fizetett). Az amerikai cégek több módszert is alkalmaznak az adózás megkerülésére, a legnépszerűbb az úgynevezett adó-inverzió, amikor a cégek központjaikat külföldre helyezik át, de a cég vezetői és alkalmazottai továbbra is az USA-ban maradnak. Ez évente több, mint 20 milliárd dollár kiesést jelent az amerikai Államkincstár számára. Szeptemberben az Államkincstár új, a cégek külföldre költözését nehezítő szabályozást vezetett be, azonban az nem visszamenőleges, és az olyan cégek, mint az Apple, a Google, a Twitter vagy a Facebook még mindig az ír adórendszer szerint fizetnek vállalataik profitja után.

Az adó-inverzió nem az egyetlen módja az amerikai adóhatóság elkerülésének. Olyan cégek tartanak dollármilliókat offshore, mint a GE, a Microsoft, a Walmart vagy a Citigroup. Az adózatlan profitok azért is problémát jelentenek, mert 2007 óta a cégek jövedelme 21 százalékkal nőtt, még az amerikai, adóból befolyt jövedelem 5 százalékot csökkent. A 2008-2009-es válságot többek között hasonló profitemelkedés előzte meg, amely ott sem járt együtt a munkajövedelmek, sem az adóból befolyt állami jövedelmek növekedésével.

A költségvetés-tervezet pont ez utóbbi, offshore tartott jövedelmekre vetne ki egyszeri adót, amelynek mértéke 280 milliárd USD lenne. Meglepő módon még a hírhedten üzlet-párti republikánusok sem tiltakoznak hangosan a terv ellen.

Németh Anna

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »