A Moszkva elleni szankciók kedveznek az orosz belföldi turizmusnak

Oroszország a belföldi turizmus reneszánszát éli, köszönhetően a rubel alacsony árfolyamának, ami arra készteti az orosz utazni vágyókat, hogy európai célpontok helyett saját országukban válasszanak úti célt.

Az ukrán válság, az Európai Unió és Oroszország közötti feszültség nagy hatással volt az orosz és a nemzetközi turizmusra egyaránt. Az utóbbi néhány hónapban jelentős mértékben nőtt a belföldi turizmus Oroszországban, aminek hátterében a bevezetett nyugati szankciók, a gyenge rubel és az ezek hatására megerősödő orosz patriotizmus áll. A rubel euróval és dollárral szembeni árfolyamgyengülésében a szankciók mellett jelentős szerepet játszott a kőolaj világpiaci árának csökkenése is.

A bevezetett nyugati szankciók hatására a rubel árfolyama gyengült, ami miatt jelentősen csökkent az utazási kedv is, ez pedig visszatartja a turistákat a külföldi utazástól. A rubelválság hatására mélyzuhanásba kezdett az Oroszországból kiutazó turisták száma, 2014 utolsó negyedévében már sokkal többen választottak belföldi úti célokat. Korábban olcsóbb volt Egyiptomba vagy Törökországba utazni, mint hasonló üdülőhelyekre Oroszországon belül. Mióta a rubel árfolyama közel 50 százalékkal esett az amerikai dollárhoz képest, a helyzet megváltozott. Az Európába utazó orosz turisták száma átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkent a 2013-as évhez képest, ugyanakkor Törökország és Egyiptom továbbra is a legvonzóbb turisztikai célpontoknak számítanak az orosz utazók körében. A rubel alacsony árfolyama a külföldi turistáknak kedvez, akik a korábbinál sokkal olcsóbban utazhatnak be az országba. A szakembrek ennek ellenére úgy vélekednek, hogy az ukrajnai konfliktus miatt az ország nemzetközi megítélése annyira megromlott, hogy még az olcsóság sem teszi vonzó célponttá Oroszországot.

Oleg Safonov, az orosz Szövetségi Turisztikai Hivatal vezetője a RIA Novosti orosz állami hírügynökségnek adott interjújában arról számolt be, hogy a rubel gyengülése óta mintegy 30-40 százalékkal emelkedett a belföldi utazások száma. Ennek oka, hogy a gyenge rubel miatt a külföldre való utazás költségei magasabbak lettek, az emberek inkább az országon belül választanak úti célt. „Ez a kihívásokkal teli gazdasági helyzet óriási lehetőségeket nyit meg a hazai turizmus növekedéséhez” – nyilatkozta a szakember.

Safonov ugyanakkor kiemelte, hogy a pénzügyi helyzet nem az egyetlen ok, amiért az orosz turisták inkább belföldi nyaralóhelyeken töltik el szabadságukat. Az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók ellenérzéseket váltottak ki az orosz emberek körében, emiatt megerősödött a patriotizmus érzése. Az emberek úgy vélik, hogy azokban az országokban, ahol ilyen jellegű szankciókat vetnek ki velük szemben, ott nem látják szívesen őket. Ehhez kapcsólódan Oleg Safonov hozzátette, hogy az ukrán válság kitörése óta jelentősen megnőtt az orosz turisták jogainak megsértése külföldön, például szállásfoglalás lemondása, udvariatlan kiszolgálás, egyes idegenforgalmi szolgáltatások igénybevételének megtagadása.

Az orosz belföldi turizmus fellendítése

A Szövetségi Turisztikai Hivatal célja a turizmus jelentőségének bemutatása a különböző tagköztársaságok vezetőinek körében, amelynek kiemelt szerepe lehet a gazdasági növekedésben, elősegítve a kis- és középvállalkozások erősödését, a közlekedés, a kommunikáció és az infrastruktúra fejlesztését, amiből más gazdasági ágazatok is profitálhatnak. „Még csak az elején járunk annak az útnak, ami a hazai turizmus fellendítéséhez szükséges. Jó kilátásokkal rendelkezünk, de ehhez befektetésekre van szükség. Oroszország jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, azonban a világ idegenforgalmából alig 1 százalékkal részesedik, ami egy extrémen alacsony szám egy ekkora méretű országhoz képest. A Bajkál tó, a Kamcsatka félsziget egyedülálló területek, mégis az ide látogató turisták száma elenyésző. Oroszországnak helyt kell állnia a világ turizmusának piacán” – mondta Safonov.

A szakember továbbá felhívta a figyelmet a kormány turisztikai fejlesztési programjára, amelynek fő célja a magánbefektetések ösztönzése és az infrastruktúra fejlesztése. „Minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy a(z) (orosz) turisták a saját országukban töltsék el a vakációt.” Az orosz Utazásszervezők Szövetségének alelnöke, Vlagyimir Kantorovics azonban másképp vélekedik a kormány programjával kapcsolatban, amely 10 százalékos csökkenést ír elő a kormányzati kiadások minden területén, beleértve a turizmust is. „A turizmus fejlesztéséhez pénzre és nagy erőfeszítésekre van szükség, beleértve a kormányzatot is”– nyilatkozta Kantorovics.

Az Oroszországgal szembeni szankciókra adott válaszként a Kreml is arra biztatja a lakosságot, hogy inkább belföldön, például a nemrég visszacsatolt Krím-félszigeten töltsék a szabadságukat. Az orosz kormány arra szólította fel az állami tulajdonú vállalatokat és a nagyobb vállalkozásokat, hogy munkavállalóikat a Krím-félszigeten tölthető üdülési csomagokkal jutalmazzák, annak reményében, hogy ezzel ismét életet adjanak a tengerparti üdülőhelyeknek, amit eddig ukrán turisták töltöttek meg, és hogy megelőzzék a félsziget turisztikai ágazatának összeomlását, ami a legfőbb bevételi forrás a térségben.

A Krím-félsziget gazdasága erősen függ a turizmustól. Korábban az ide látogató turisták 70 százalékát ukránok tették ki, akik az orosz annexió és a félsziget elcsatolása következtében kiszorultak a térségből. Az orosz idegenforgalmi hivatal adatai szerint 2013-ban több mint 6 millió turista látogatott a Krímbe, ami azt jelenti, hogy az orosz nagyvállalatoknak turisták millióit kell küldeniuk a félszigetre nyaralni ahhoz, hogy pótolni tudják a kieső ukrán turistákat és a Krím-félsziget idegenforgalmát továbbra is életben tartsák. A hivatal 2014-ben 3 millió orosz turistára számított a Krím-félszigeten, végül a hivatalos adatok szerint, több mint 4,1 millióan választották a térséget, ahol mintegy 107 milliárd rubelt (1,53 milliárd dollárt) költöttek. Összehasonlítva a korábbi időszakokkal, amikor a félsziget még Ukrajnához tartozott, körülbelül 1 millió orosz turista érkezett a térségbe évente, az alacsony árak és a beutazás könnyűsége ellenére.

A terület egyetlen hibája, hogy nincs közvetlen közúti összeköttetés Oroszországgal, a félszigetet csak Ukrajnán keresztül lehet szárazföldön megközelíteni. Moszkva egy híd építését tervezi a Kercsi-szoroson keresztül, ami 3,5 milliárd dollárba (247 milliárd rubel) fog kerülni és leghamarabb 2018-ra készülhet el. Jelenleg az egyetlen közlekedési eszköz a komp Oroszország és a félsziget között. A megnövekedett látogatószámhoz igazodva a kompjáratok száma napi 18-ról 50-re nőtt tavaly, de az utasoknak így is órákat vagy akár napokat is sorba kell állniuk az átjutáshoz.

Bejövő turizmus: kínai turisták

Jelenleg a legtöbb turista Kínából érkezik, 2014. január és szeptember között, mintegy 920 ezer kínai turista látogatott Oroszországba, 6 százalékkal több, mint 2013-ban. Ebben a szezonban a kínai turisták körében Oroszország vált a legvonzóbb utazási célponttá. A rubel alacsony árfolyama a kínai turisták „bevásárló paradicsomává” változtatta az országot, az év eleji ünnepeket követő – vásárlás szemponjából hagyományosan pangó – téli időszakot. Sokan terveznek elektronikai cikkeket, márkás ruházatot, kozmetikai termékeket vásárolni, amit nem is olyan régen még az orosz turisták hoztak haza kínai utazásaikról. A rubel mélyrepülése óta a kínai turisták tömegesen érkeznek az orosz városokba, nemcsak a távol-keleti határvidéken, hanem Oroszország európai részében is, hogy kihasználják a kedvező árfolyamot. Moszkvában a kínaiak kifejezetten a luxusmárkákat (Gucci, Louis Vuitton, Chanel) keresik, hogy otthon elkerüljék a luxuscikkekre kivetett magas behozatali adót.