Sefcovic szerint szerződéseket szegne a Török Áramlat

A Gazprom által bejelentett terv az Európába irányuló gázszállítások új tranzitútvonalra való áttereléséről azokba a hosszú távú gázszállítási szerződésekbe ütközik, amelyeket az orosz gázmonopólium az európai gázvállalatok többségével írt alá – jelentette ki egy brüsszeli szakmai rendezvényen Maros Sefcovic, a Bizottság Energia Unióért felelős alelnöke.

A Gazprom nem terelheti át anélkül új tranzitútvonalra az Európába irányuló földgázszállítást, hogy ne sértené meg az európai gázvállalatok többségével aláírt hosszú távú gázszállítási szerződéseket – jelentette ki a Bruegel kutatóintézet által rendezett vitán az Európai Bizottság Energia Unióért felelős alelnöke.

„Már megvitattuk a kérdést európai energiacégekkel és az első helyzetértékelésünk egyértelműen mutatja, hogy a hosszú távú gázszállítási szerződések nem csak a szállítandó földgáz volumenét, de a szállítás helyét is meghatározza, ami nem a görög-török határon van” – közölte a BruxInfo szakkiadványának, az Energia Monitornak a kérdésére a Bizottság alelnöke.

Sefcovic kijelentése válasznak is tekinthető a Gazprom vezetőinek ismételt sajtóközleményeire, amelyekben kilátásba helyezték egy nagy kapacitású gázvezeték megépítését a török-görög határig, ahol a határ török oldalán építendő elosztó központba terelnék át Ukrajna felől az EU-ba szállítandó gázt. Alekszej Miller, az orosz cég elnök-vezérigazgatója január közepén kiadott sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy az európai vevőknek nagyon gyorsan meg kell építeniük a földgáz elszállításához szükséges infrastruktúrát.

A BruxInfónak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő EU-tisztviselők és energiaipari illetékesek úgy vélték, hogy az ukrajnai gázszállítás Törökország felé történő eltérítésének terve ugyanolyan blöff lehet, mint amilyen a Putyin orosz elnök által tavaly decemberben lefújt Déli Áramlat csővezeték, amelyen keresztül alternatív útvonalon, Ukrajna megkerülésével jött volna földgáz Délkelet- és Közép-Európába.

Miller azonban legutóbbi sajtóközleményében azonban már konkrét terveket és időpontokat is hangoztatott, azt a benyomást keltve, hogy Moszkva mégis komolyan gondolja a Török Áramlatot, amely évente 63 milliárd köbméter földgáz szállítására lehet alkalmas. A Gazprom és török partnere, a Botas azt ígérik, hogy már a következő napokban egy kivitelezési tervvel állnak majd elő.

Az elsőként még Vlagyimir Putyin által decemberben bejelentett csővezeték kétharmada (660 km) a Déli Áramlat eredeti nyomvonalán haladna, és csak egy 250 kilométeres szakasz térne le az eredeti útvonalról.

Sefcovic korábban egy lapinterjúban (a The Wall Street Journalnak nyilatkozva) a Bizottság nevében már kétségbe vonta, hogy a Török Áramlat projekt gazdaságilag életképe lenne. Megfigyelők rámutatnak, hogy nagyon drága beruházásról lenne szó, részben azért, mert a csővezeték egy szakaszát 2 kilométer mélyen kellene lefektetni a tenger felszíne alatt. Oroszország és a Gazprom súlyos gazdasági problémái is kételyeket támasztanak a terv megvalósíthatósága iránt.

Az Európai Bizottság alelnöke a Bruegel rendezvényén azt is kifogásolta, hogy a Gazprom ahelyett, hogy ügyfelei orrára kötötte volna a terveit, a sajtón keresztül üzent. „Ha a gázszállítód csak úgy közli veled, hogy új gázvezetékeket kell építened, mert a szerződésben rögzített útvonalon nem fogják leszállítani a gázt, akkor minimum azt mondhatom, hogy ez különös, és véglegesen aláássa a Gazprom imázsát, mint megbízható gázszállító” – fogalmazott az Energia Unióért felelős alelnök. Aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha majd remélhetőleg lecsendül az orosz-ukrán válság, nyugodtabb légkörben visszatérhetnek a témára és ésszerű gazdasági érvek mellett tudnak majd tárgyalni.

Az oroszok terve szerint valószínűleg 2019-ben terelnék át Ukrajnából teljesen a török tranzitútvonalra a gázszállítást, akkor jár le ugyanis az orosz-ukrán tranzitmegállapodás, ami évente 4 milliárd dollár bevételt hoz Kijevnek.

Maros Sefcovic azt is megjegyezte, hogy az orosz kormány és a Gazprom a mai napig nem jelezte hivatalosan európai vásárlóinak a Déli Áramlat lefújását.

A BruxInfo úgy értesült, hogy február 9-én ül össze Szófiában az a magas rangú szakértőkből álló grémium, amelynek tiszte, hogy különböző megoldásokat javasoljon a Déli Áramlatban eredetileg érintett országok gázellátásának javítására a csővezeték meghiúsulása után. Egy forrás szerint a találkozón többek között szóba kerül majd, hogy miként kössék össze a Délkelet—és közép-európai térséget a Déli Gázfolyosóval. Ez magába foglalná a Transz-adriai Gázvezeték (TAP) második „lábának” a megépítését, amelyen keresztül 2020-tól érkezhetne azeri földgáz a térségbe. Ismeretes, hogy a török-görög-albán-olasz vonalon megépülő TAP-on keresztül 2017-től évente 10 milliárd köbméter gáz érkezne Európába Azerbajdzsánból (további 6 milliárd köbméter pedig a törököknek jutna, miután a TANAP csővezeték vinné el a gázt Európa hátárához).

A Bizottságnál hangsúlyozzák, hogy nem Brüsszel dolga megmondani azt, hogy honnan, hová vezessen gázvezeték Európában, hanem a piacoknak kell eldönteniük, hogy látnak-e egy vezetékben üzleti fantáziát. Ha piaci alapon döntés születne a gázellátás javítására hivatott infrastrukturális beruházásokról, akkor az EU a már meglévő eszközein keresztül besegíthet. De, a csővezeték megépítése üzleti döntés kérdése.

Nevük mellőzését kérő jól tájékozott források korábban azt valószínűsítették portálunknak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fontos javaslatot készül tenni február 17-i budapesti látogatásán a jövőbeni földgáz-szállításokkal kapcsolatban. Ennek az adhat aktualitást, hogy az érvényben lévő orosz-magyar hosszú távú gázszállítási megállapodás 2015 végén jár le. Orbán Viktor január 23-i egynapos brüsszeli látogatását követően közölte, hogy „új szerződést kell kötni”, és reményének adott hangot, hogy ennek fő pontjairól meg tud majd állapodni az orosz elnökkel.

Egyes források kíváncsian tekintenek az elé, hogy vajon a Putyin-Orbán megbeszéléseken hogyan lesz jelen a hosszú távú gázszállítási megállapodás meghosszabbítása, és nevesítve lesz-e egyáltalán a Török Áramlat csővezeték, amit tehát a Bizottság alelnöke az érvényes megállapodások megsértésének tartana. Budapest felé azért fordulhat megkülönböztetett figyelem, mert lényegében az új magyar megállapodás lehet az első, amelynek tartalmaznia kell, hogy milyen csövön és hol (2019-től valóban a török útvonalon) érkezik Magyarországra a földgáz.