Moszkva képviselője cáfolja az orosz beavatkozást

„Moszkva nem bocsátkozik alkudozásba az EU-val az ellene bevezetett szankciók visszavonásának feltételeiről. A labda az Európai Unió térfelén pattog”– jelentette ki egy EP-ben rendezett csütörtöki meghallgatáson Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet, aki rendületlenül tagadja, hogy orosz reguláris haderő tartózkodna Kelet-Ukrajnában.

Homlokegyenest ellentétes olvasatát adta az ukrajnai konfliktusnak csütörtökön az Európai Parlamentben Vlagyimir Csizsov, orosz EU-nagykövet és Vygaudas Usackas, az Európai Unió moszkvai képviselője.

Az orosz diplomata lényegében lesöpörte az asztalról azokat az uniós kísérleteket, amelyek az egyre mélyülő válságból egyfajta kiutat kínálnának Moszkvának. „Oroszország nem hagyja belerángatni magát semmilyen alkudozásba a szankciók visszavonásának feltételeiről” – közölte a nagykövet, hozzátéve, hogy a „labda az EU térfelén pattog”. Csizsov másfelől a kommunikációs csatornák újranyitását is kezdeményezte az Unióval, amely tagállamainak külügyminiszterei csütörtök délután azért gyűltek össze Brüsszelben, hogy újabb szankciókról döntsenek.

Vlagyimir Csizsov szerint az Európa által egyoldalúan bevezetett szankciók „sehová sem vezetnek és el kell törölni őket”. Hamisnak nevezte azokat a híreket, melyek szerint a gazdasági szankciók komoly károkat okoztak volna országa gazdaságának. Ezzel szemben úgy vélekedett, hogy az EU a korlátozó intézkedésekkel a saját dolgát nehezítette meg a defláció és a munkanélküliség elleni harcban, és az Oroszországban befektető cégek súlyos veszteségeket szenvedtek és piaci részesedésük is visszaesett.

Moszkvába akkreditált uniós kollégája, Vygaudas Usackas ezzel szemben arra mutatott rá, hogy miközben az európai gazdaság kikecmergett a válságból, addig az orosz gazdaság recesszióba süllyedt, és előrejelzések szerint 2015-ben több mint 3 százalékos visszaesés lehet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rubel árfolyama a mélybe zuhant, a befektetői bizalom pedig mélyponton van, aminek jeleként tavaly 151 milliárd dollár tőkét kivontak az országból.

Az uniós diplomata – korábbi litván külügyminiszter – ugyanakkor elismerte, hogy a lakosság nagy része a gazdasági nehézségek ellenére is kitart az orosz elnök mellett, akinek töretlen a népszerűsége. Hozzátette, hogy ehhez köze van a rendkívül hatékony orosz propagandának. „Az orosz lakosság szemében a Nyugat egyre ellenségesebb, amihez köze van a Nyugat befeketítésének” – tette hozzá.

Nem meglepő, hogy a két oldal teljesen ellentétes olvasatát adta az Ukrajnában történteknek. Vlagyimir Csizsov az orosz politika irányvonalához igazodva lényegében cáfolta, hogy orosz reguláris erők harcolnának a szakadárok oldalán Kelet-Ukrajnában. „Miért nem képesek egyetlen orosz katonát sem megmutatni (közismert tény, hogy az orosz katonák semmilyen jelzést nem viselnek, ami lehetővé tenné a beazonosításukat – a szerk.), miért nincsenek orosz hadifoglyok, és miért nem öltek meg a harcokban egyetlen orosz katonát sem?” – kérdezte.

Egyes európai képviselők erre emlékeztették a meghalt fiaikat gyászoló orosz anyák mozgalmára. A rutinos diplomata ettől sem jött zavarba, és közölte, hogy „az ilyen demonstrációkat az érzelmek vezénylik, de a száraz tények nem támasztják alá”.

Az orosz nagykövet kijelentette, hogy Moszkva a kelet-ukrajnai eseményeket Ukrajna belső konfliktusának tekinti, ahol jogaikért küzdő polgárok küzdenek az ukrán hadsereg ellen. Vlagyimir Csizsov számára a Majdan-téri tüntetések után történtek kimerítik az államcsíny fogalmát. Visszautasította azt a minősítést, hogy Moszkva annektálta volna a Krím félszigetet. Ellenkezőleg, úgy vélte, hogy a krími események a nemzetközi joggal tökéletes összhangban mentek végbe, hiszen a helyi parlament döntött az elszakadás mellett.