Lengyelország nem látja akadályát, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának

Egyre kisebb az esély, hogy békés úton oldódik meg az ukrán válság, ezért Lengyelország fontolóra veszi a fegyverszállítást Ukrajnának – közölte Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter csütörtöki varsói sajtóértekezletén.

A tárcavezető hozzátette, semmi akadálya annak, hogy a lengyel ipar fegyvert adjon el Ukrajnának.

Siemoniak úgy értékelte, hogy nagyon nehéz hónapokkal, évekkel kell szembenézni, mert Oroszország leplezetlen célja az, hogy megakadályozza Ukrajna európai útját. Hangsúlyozta, hogy Moszkva katonai eszközökhöz folyamodik, ami „hosszú távú veszélyt” teremt Európára nézve.

Kijelentette, hogy a nemzetbiztonság a lengyel kormány „abszolút prioritása”, ennek érdekében decemberben új biztonsági stratégiát fogadtak el.

A nemzetvédelmi miniszter Lengyelország, a NATO és Ukrajna minél szorosabb együttműködése mellett szállt síkra, és stratégiainak minősítette a kétoldalú lengyel-ukrán katonai együttműködést. Kiemelte az alakuló, lublini parancsnokságú lengyel-ukrán-litván dandár szerepét.

„Hangsúlyozom, semmi akadálya annak, hogy a lengyel ipar fegyvert adjon el Ukrajnának, az Ukrajnának kedvező feltételekkel” – jelentette ki Siemoniak, egyúttal utalt arra a 17 millió zlotyt (mintegy 1,2 milliárd forint) érő humanitárius segítségre is, amelyet keleti szomszédjának nyújtott Lengyelország.

Rendkívüli tanácskozást kezdtek az uniós külügyminiszterek

Az ukrajnai helyzet drámai romlásáról, a harcok kiújulásáról, az unió által adandó válaszról kezdtek rendkívüli tanácskozást csütörtök délután Brüsszelben az EU-országok külügyi tárcavezetői. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli az eszmecserén.

Előzetes vélekedések szerint megállapodás várható abban, hogy ki kell bővíteni az ukrajnai válság elmélyüléséért felelősnek mondott, uniós büntetésekkel sújtott természetes, illetve jogi személyek listáját. A büntetés alapvetően az Európai Unióban elérhető javak, így bankszámlák befagyasztása, illetve a természetes személyek esetében ezen felül az EU-ba történő beutazás tilalma.

A külügyminiszterek aligha fognak dönteni a konkrét nevekről, ezt az elkövetkező napokban szakértői szinten kell majd egyeztetni.

Az igazán jelentős változást azonban az jelentené, ha az EU kiszélesítené az Oroszországgal szemben alkalmazott, egyes megcélzott szektorokra vonatkozó gazdasági szankciós rendszert. Erről viszont a külügyminiszterek nem hozhatnak döntést, az ügyben – horderejénél fogva – a tagországok csúcsvezetőinek kell majd kimondaniuk a végső szót.

A csütörtöki brüsszeli tanácskozás kezdetére valamelyest enyhült az az aggodalom, hogy az új, radikális baloldali irányzatú görög kormány akadályozni fogja a Moszkvával szembeni erőteljesebb uniós fellépést. Athénban ugyanis egy kormányszóvivő közölte: az, hogy a minap görög részről tiltakoztak az EU-szankciók szigorításának eshetőségét felvető brüsszeli közlemény miatt, alapvetően nem a nyilatkozat tartalmának, hanem a nyilatkozat kiadásához vezető eljárásmódnak szólt. Athén szerint az éppen kormányváltást lebonyolító Görögországgal nem konzultáltak megfelelően.