Telt ház: Bulgária esete a menekültekkel

Az Európai Unió külső határán fekvő államoknak hosszú ideje jelentős problémát okoz a közel-keleti és az észak-afrikai régióból érkező menekültek hulláma. Bulgáriában már 2013 óta különösen nagy probléma ez, hiszen az ország az Európai Unió legszegényebb állama, valamint ez az egyik első olyan ország, amin a Szíriából érkezők az Európai Unióba lépnek. Most pedig humanitárius krízis fenyegeti az országot, mert több ezer menekültet kellett visszafogadnia Európa más országaiból is.

A tengeren menekülők a Mediterráneum országain keresztül érkeznek az Unió területére, így ezekre az államokra hárul az Európai Unióba érkező menekültek ellátásának jelentős része. A szíriai konfliktus óta viszont Bulgáriát is súlyosan érinti a menekültáradat, hiszen a Törökországon keresztül érkező menekültek a bolgár határt érik el elsőként.

Az uniós jog értelmében abban az országban kell a menedéket kérvényezni, ahova először érkezik az egyén. Ezek pedig általában az Unió határán fekvő államok. Ez nem csak adminisztratív értelemben terheli túl az említett országokat, – különösen Bulgáriát – hiszen a már felállított menekülttáborok telítettek és a szociális hálót is erősen megterheli az ellátásuk. Noha Bulgária és a már említett határ menti államok általában tranzitországként jelennek meg a menekültek szemében, mégis akár évekig ott ragadhatnak. Most a bolgár kormányzat szerint humanitárius válság fenyegeti az országot, ha további menekülteket kell befogadni, hiszen már minden tábor megtelt azokkal a régi iskolákkal és katonai bázisokkal együtt, amelyeket átalakítottak a menekültek befogadására.

A menekülttáborokban gyér az egészségügyi ellátás, valamint a munkaerőpiacra sem tudnak igazán kilépni ezek az emberek. Utóbbinak főbb okai a bolgár nyelv ismeretének és a tartózkodási engedélynek a hiánya. Főként utóbbi nélkül nem tudják elhagyni tartósan a menekülttábort.

Vannak, akiknek néhány rokona sikeresen eljutott példának okáért Svédországba vagy Angliába, és megkapták a tartózkodási engedélyt, de ők nincsenek sokan. A táborban élők között viszont sokan vannak, akik a családegyesítés reményében várják a bolgár hatóságoktól a tartózkodási engedélyt, amivel már utazhatnának. A táborokban, a BBC tudósítója szerint, hallani Szerbián keresztül vezető csempészútvonalakról, de kevesen merik vállalni annak kockázatát, hogy lebukás esetén vissza kelljen térniük Szíriába. Viszont a beszámolók olyan menekülteket is megszólaltatnak, akik a tábor nyomorából inkább visszatérnének oda.

A gyér egészségügyi ellátáson túl napi problémát jelent a hideg bolgár télben a fűtés hiánya, a ruházkodás és az élelmiszer-ellátás nehézkes volta is. A menekülteket a hivatásos dolgozókon kívül önkéntesek segítik a boldogulásban. Vannak, akik helyben segítenek, mások adományokat gyűjtenek – akár a közösségi média segítségével is, de a menekültek nem mindenkiben váltanak ki ilyen szándékokat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) jelentése szerint az országban megnőtt az idegengyűlölet, köszönhetően a menekültszám növekedésének. Az UNHCR erősen kritizálta a kormány azon lépését is, hogy menekülteket küldött vissza Szíriába. A menekültek érkezését kivédendő drótkerítést állítottak fel a hatóságok a bolgár-török határon, és fontolgatják ennek bővítését. 

Tavaly az EU kötelességszegési eljárást indított Bulgária és Olaszország ellen a menekültek visszatoloncolása miatt. Az eljárás akár bírsággal is végződhet, ha úgy találják, hogy a határőrök nem az emberi jogok normái szerint jártak el. Ezzel párhuzamosan Bulgária és a mediterrán államok kérvényezték, hogy más államok is vállalják a menekültekkel járó terheket, ők is fogadják őket. Nem jártak sikerrel, sőt egyes sajtóhírek szerint mások mellett Magyarországról és Németországból több ezer menekültet kellett visszafogadnia Bulgáriának, miután ezek az országok nem fogadták be őket.

Ezt azonban a bolgár belügyminisztérium nem erősítette meg. Szvetlozar Lazarov, a bolgár belügyminisztérium főtitkára január elején annyit közölt hivatalosan, hogy 684 menekültet fogadnak vissza a Bulgáriából nyugatabbi tagállamokba vándorlók közül. Ezzel pedig tovább fokozódik a menekültek elszállásolásának és ellátásának problémája. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a hivatalos várakozások szerint nem várható csökkenés a Szíriából és a közel-keleti térségből érkező menekültek számában.