Február 9. után jöhetnek az új oroszellenes szankciók

Az EU-tagállamok külügyminiszterei csütörtökön úgy döntöttek, hogy újabb személyeket és szervezeteket vesznek fel a szankciós listára a kelet-ukrajnai helyzet destabilizálása miatt. Arról is megállapodtak, hogy 2015 szeptemberéig meghosszabbítják a tavaly márciusban elfogadott, ugyancsak személyeket és intézményeket célzó korlátozó intézkedéseket.

A kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjára válaszul az EU külügyminiszteri tanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy újabb személyekkel és szervezetekkel bővíti ki a szankciós listáját.

A miniszterek egyúttal 2015 szeptemberéig meghosszabbították a 2014 márciusa óta érvényben lévő korlátozó intézkedéseket is, amelyek vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtanak olyan személyeket és szervezeteket, amelyek felelőssé tehetők Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértéséért.

A konkrét neveket tartalmazó kibővített lista összeállítására egy hetet kapott Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság. Az új szankciós listáról ezt követően február 9-i ülésükön dönthetnek a külügyminiszterek.

Az elsősorban a Mariupol ukrán városa ellen intézett, számos halálos áldozatot követelő rakétatámadás miatt soron kívül összehívott találkozó volt az új görög kormány debütálása az európai porondon a múlt vasárnapi görögországi választások óta. Az athéni diplomácia új irányítója egyes várakozásokra rácáfolva nem emelt vétót a személyeket (és szervezeteket) célzó szankciós lista kibővítése ellen, bár források szerint arra nagy gondot fordított, hogy az EU párhuzamosan ne előlegezzen meg Moszkvával szembeni újabb gazdasági szankciókat.

A magyar külügyminiszter szerint végül mégsem a görögöket kellett győzködni, hogy fogadják el a külügyminiszteri következtetések szövegét, amely az előző verzióhoz képest kevésbé direkt formában utalt a még tavaly júliusban bevezetett gazdasági szankciók további mélyítésének, vagy kiszélesítésének a lehetőségére. A végleges szövegváltozat szerint a Tanács már nem „további korlátozó intézkedések”, hanem csupán „bármilyen megfelelő lépés” előkészítésére irányuló munka folytatását kérte a Bizottságtól és az EKSZ-től, „a tavaly szeptemberi minszki megállapodások zökkenőmentes és átfogó végrehajtásának biztosítása érdekében”.

Szijjártó Péter, külügyminiszter szerint az elfogadott szöveg teljes mértékben megfelel a magyar álláspontnak. A diplomácia irányítója az ülést követően tudósítóknak nyilatkozva elmondta, hogy magyar kérésre került be a szövegbe az a kitétel, miszerint a minszki megállapodást „mindenkinek” be kell tartania. Ugyancsak magyar javaslatot tükröz az a megfogalmazás, amely felhívja az ukrán kormányt, hogy a közigazgatási és nyelvhasználati reformok során vegye figyelembe a nemzeti közösségek jogait. Szijjártó ezzel kapcsolatban kívánatosnak nevezte, hogy a nyelvtörvény módosítása ne hozza a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe a kárpátaljai magyarokat, a közigazgatási reform pedig legyen tekintettel a kárpátaljai lakosság összetételére.

Szijjártó a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek nem folytattak vitát arról, hogy milyen személyeket és szervezeteket tegyenek fel a kibővítendő szankciós listára. Nevük mellőzését kérő források szerint ugyanakkor mostanra már nagyjából elérte a határt a jelöltként szóba jöhető kelet-ukrajnai szakadárok száma, így nagy valószínűséggel oroszországi személyeket kell majd célba venni. A nyitott kérdések egyike, hogy vajon Putyin elnök környezetét és az orosz kormány egyik vagy másik tagját is feltegyék-e a listára. Lengyelország diplomáciai források szerint Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert is listázni szeretné például.

A teremben hírek szerint eléggé jelentős, olykor érzelmileg is fűtött vita folyt a további lépésekről, ám a szélsőbaloldali többségű, Moszkvával közismerten jó kapcsolatokat ápoló új athéni kormány dacára az EU meg tudta őrizni az egységét, súlyosan elmarasztalva és az utóbbi napokban történt erőszakos cselekményekért felelőssé téve Oroszországot.

A magyar külügyminiszter a sajtó előtt hangsúlyt helyezett a folytatódó konfliktus különösen negatív gazdasági hatásaira. „Ha így folytatódik, akkor minden oldalon visszafordíthatatlan károk keletkeznek” – mondta. Hozzátette, hogy a válság miatt tavaly 7 milliárd euróval csökkent az EU ukrajnai és 14 milliárd euróval az oroszországi exportja.

Szijjártó egyúttal leszögezte, hogy „Magyarország, ahogy eddig is, ezentúl is tartani fogja magát a közös döntésekhez”.